f1classic

Bár a bécsi Allgemeines Krankenhaus sikeres műtétről adott ki kommünikét, továbbra is „kritikusként” jellemzik Niki Lauda állapotát tüdő-transzplantációja után. A 69 éves osztrák F1-es ikon nyári náthát kapott három hete, de a kór a tüdejét is megtámadta.

Niki Lauda három világbajnoki címet szerzett - 1976-ban kis híján az életét adta a F1-ért

Lauda 1971-ben indult Forma-1-es karrierje a sikerek mellett nem nélkülözte a különböző baleseteket sem. 1973-ban, még a BRM csapat színeiben, a Német Nagydíjon egy karambolban a jobb kezét tört, ezért az osztrák futamon, hazájában rajthoz sem tudott állni.

Immár ferraris világbajnoki címvédőként 1976 tavaszán történt vele egy különös baleset: a Salzburg melletti Hofon épült házának kertjében felborult egy kistraktorral: több bordája is eltörött. Ekkor került kapcsolatba az osztrák sí-válogatott csodadoktorával, Willi Dungllel, aki úgy-ahogy versenyképes állapotba hozta. Lauda el is indult a Spanyol Nagydíjon, ahol heroikusan tartotta magát és végül a 2. helyen ért célba.

Lauda traktor-balesete után a Spanyol Nagydíjon

Ám mindez laza előjáték volt ahhoz képest, ami három hónappal később, 1976 augusztus 1-én várt rá. A bajnokságot toronymagasan vezető osztrák a Német Nagydíj 2. körében, egy kerékcserét követően máig tisztázatlan okok miatt elvesztette uralmát a 22,7 kilométer hosszú pálya Bergwerg (10,5 km) kanyarjában, és a sziklafalnak csapódott Ferrarijával. A drótháló letépte Lauda sisakját, majd a pályára visszasodródó kocsi lángba borult. Negyvenhat másodpercig ült a 800 fokos pokolban, mígnem kollégái, Arturo Merzario, Guy Edwards és Bret Lunger kihúzták a roncsból. Különös módon súlyos törései nem voltak, égési sérülése sem lett volna halálos, ám a hosszú idő alatt belélegzett benzingőz és a lángoló anyagok toxikus gázai miatt főképp a tüdeje roncsolódott, emiatt került életveszélybe. A mannheimi klinikán, ahol a Peter professzor vezette team próbálta megmenteni, egy óvatlan pillanatban egy pap még az utolsó kenetet is feladta az agonizáló bajnoknak. Igazából ez az aktus döntő szereppel bírt, mert a magatehetetlen Niki olyan mérges lett a papra, hogy akkor határozta el végleg: azért sem hal meg! A baleset után 42 nappal pedig ott volt az Olasz Nagydíjon Monzában, és 4. lett.

Lauda Monzában, 42 nappal a nürburgringi dráma után

1976-ban végül egyetlen ponttal elbukta a vb-címet James Hunt ellenében, ám 1977-ben ismét világelső lett. Úgy, hogy például a Spanyol Nagydíjon el sem indult, mert a vasárnap délelőtti bemelegítésen egy bukkanón ugratva elmozdult egyik korábban törött bordája, ami kibírhatatlan fájdalmat okozott.

Lauda 1979 végén váratlanul visszavonult, de 1982-ben visszatért, és 1984-ben harmadszor is világbajnok lett a McLarennel. Utolsó szezonjában, 1985-ben is akadt még egy kis probléma, amikor egy enyhébb ütközéskor a csuklója sérült meg, így a Brands Hatch-ben rendezett Európai Nagydíjat ki kellett hagyja – majd két futammal később végleg visszavonult.

Lauda 1985 végén akasztotta szögre a sisakját végleg

Az azóta eltelt 33 évben többször is kellett apróbb plasztikai műtéteket végrehajtani megégett fején, fülén és szemén. De ennél súlyosabb ügy volt a két vese-transzplantációja: 1997-ben öccsétől, Floriantól, majd 2005-ben leendő második feleségétől Birgittől kapott egy-egy új vesét.

A mostani, még júliusban kezdődő betegsége, ami végül a tüdőátültetéshez vezetett, a műtétet végző dr. Walter Klepetko sebész szerint nem az 1976-os nürburgringi tűzbalesete kései hatása.

Birgit, Lauda második felesége, aki nem csak egy ikerpárral, de előtte még egy vesével is megajándékozta...

Lewis Hamilton már nem csak pokoli gyors, de nagyon megbízható is. Annyit ad ki magából és a Mercedesből, amennyit kell. Ez most elég volt a hatodik hungaroringi győzelméhez.

A nagy melegben duplán jól esett a locsolkodás © Méhes K.

Tény, hogy a szombati zápor a kezére játszott, mert addig a szabadedzéseken és a Q1-ben, Q2-ben is erősebb volt a Ferrari. Ám jött az eső, majd távozott, és a végén az állt a pole-ban, aki a felszáradó pályán utoljára tette meg gyors körét – és ez a Hamilton-Bottas páros volt. Ez volt a Ferrari számára első arcul csapás, elvégre azt azért lehet tudni, hogy a magyar pályán előzni nem épp könnyű.

A verseny napja aztán maga lett a pokol. 35 fok, de ez persze nem tántorította el a nézőket attól, hogy ömöljenek a mogyoródi dombokra. Fizikailag lehetett érezni, hogy nagyon sokan vagyunk, mert amikor átsétáltam a SuperGold tribün mögötti részre, ott gyakorlatilag alig lehetett moccanni: nagyon izzadt, ám nagyon jókedvű embertömeg araszolt fel is alá – felteszem, legalábbis az italárusok jó boltot csináltak a hétvégén, mert itt aztán kellett hidratálni. Bezzeg Kiminek elfelejtették betenni a kocsiba a kulacsát, ez is milyen már…

Lehetett itt látni finn Mikulást, valamint felfújható kiwi madárral vonuló új-zélandi drukkert – meg kellett kérdezzem, hogy tényleg csak azért repült-e ide a Föld másik sarkából, hogy Brendon Hartley-nak integessen a tribünről, de megnyugtatott, hogy amúgy is egy közép-európai túrán vesz részt, és ha már errefelé jár, hát kiugrott ide is.

Még Hartley-rajnogóból is jutott, gumi-kiwivel © Méhes K.

  A paddock népén viszont érződött, hogy nem csak a hungaroringi hőség miatt vannak kifacsarva. Az alig valamivel több, mint egy hónap alatt lezavart 5 nagydíj (június 24-július 29 között tartották a francia, osztrák, brit, német és magyar versenyt) mindenkit kikészített, harcedzett ismerőseim mondák szemüket forgatva, hogy csak legyen vége a futamnak, és eltűnhessenek kicsit pihenni – noha még jön a teszt is!

Ezzel együtt azt érzékelem, és nem csak idén, hanem már néhány éve, hogy a Magyar Nagydíj nagy kedvenc lett. Míg korábban sok volt a sirám, hogy Hungaroring vacak, keskeny, poros, túl kanyargós, nem lehet rajta előzni, most már egyre több pilóta állítja, hogy egyik kedvenc pályája, ami igazi kihívást jelent. Például a Toro Rosso-s Pierre Gasly: - Nyertem itt Formula Renault-ban, aztán a GP2-ben is jó eredményeim voltak. Szeretem a pályát, mert nagy technikai felkészültséget igényel, és akkor tudsz rajta gyors lenni, ha eltalálod a jó ritmust!

Gasly sikerének örvend a család © Méhes K.

És be is jött neki, ugyan némiképp szintén az esőnek köszönhetően, de 6. lett az időmérőn és ezt a helyet 70 körön át meg tudta őrizni vasárnap is – tehát tényleg jó volt a ritmusa.

A Liberty Media újításai közül az egyik legtöbb vitát kiváltó intézkedés volt a rajtrács lányok kiűzetése a F1-es Paradicsomból, és jöttek helyettük a gyerekek. Úgyhogy volt is nagy izgalom, amikor az 5-8 éves gyerkőcök csoportja megérkezett, és készültek a pilóta parádéra. Az nem derült ki, mely családok csemetéi részesültek a kegyben, a tüsténkedő szülőket látva kevesen érkeztek a „vidéki Magyarországról”.  A grid girl-ügy atyamestere, Sean Bratches, aki a Liberty Media marketinges főnöke, afféle nyári Mikulásként pátyolgatta a kicsiket, nagy fotózkodásban voltak hosszú percekig.

A Liberty Media marketinges magyfőnőke a rajtrács-gyerekekkel © Méhes K.

Szokás szerint dél körül megjött a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter röviden tárgyalt Chase Carey-vel, amiről azt lehetett aztán megtudni, hogy a 2019-es futam után tényleg letolják a Hungaroring régi épületeit, és a 2020-as nagydíjra készen áll majd az új paddock. Hát bizony jó lenne, mert a megújult Spielberg vagy Le Castellet után tényleg több mint retro az 1986-ban elkészült házunk és tája – és most a retro nem épp dicsérő minősítés volt.

Megvolt a parádé, jöttek néptáncos lányok és legények, Alonsót megköszöntették 37 szülinapján, Robin Räikkönen újabb diadalmenettel vonult át a motorhome-ból a garázsba.

Alonso 37. születésnapját is a Hungaroringen ünnepelte © Méhes K.

Kezdődhetett a futam. Aminek során nem rágtunk sokat a körmünkből. Egy dolgot lehet megállapítani, amit már fentebb is jeleztem: úgy látom, hogy Lewis Hamilton lassan elér abba a pozícióba, mint valaha Stewart, Lauda vagy Prost. Tökéletesen uralja a versenyt, gyakorlatilag nem hibázik, minden helyzetből kihozza a maximumot. Jó, most kissé egyszerűbb dolga volt, mint Silverstone-ban vagy Hockenheimban, amikor nagy felzárkózások végén lett 2., illetve nyert – itt „csak” végig kellett nyomnia 70 kört. De pontosan ezt tette, minden fakszni és truváj nélkül. Minden előzetes latolgatásban elhangzott, a Mercedes maga sem kertelt, amikor azt jósolták, hogy a Ferrari és Red Bull mellett ezúttal csak a harmadik erő lesznek. Aztán tessék.

Úgy mennek nyári szünetre, hogy a britnek majdnem egy győzelemnyi előnye van pontok terén Vettellel szemben. Bízzunk benne, hogy legalább olyan izgalmas marad a bajnokság, mint eddig volt.

Hamilton első mercedes sikerét is nálunk érte el 2013-ban, ezúttal hatodszor nyert a Hungaroringen © Méhes K.  

Biztosan szép lett volna Lewis Hamiltonnak, ha pole-ból indulva simán nyer a Brit Nagydíjon, de az, hogy az utolsó helyről jött vissza 2-nak, valószínűleg nagyobb teljesítmény volt.

Sebastian Vettel 51. győzelmét aratta a Brit Nagydíjon

Sokszor többet elárul egy pilóta kvalitásairól az, hogy mit csinál, ha bajba kerül vagy – úgy tűnhet – reménytelenül lemarad. A Forma-1 történetében sok olyan eset volt, amikor egy-egy futamon nem is a győztes autózta a legnagyobbat, hanem valaki, aki hátulról nyomult előre. Persze, a győzelem a legnagyobb tett, és e téren is akad egy-két elképesztő teljesítmény. Az 1983-as USA-Nyugat Nagydíjon a 22. helyről indult az a John Watson egy szívómotoros McLarennel, akit majd’ két órával később győztesként intettek le – ez a máig fennálló rekord. De a most főszereplővé, illetve bűnbakká előlépett Kimi Räikkönen sem panaszkodhat, mert ő meg még 2005-ben a Japán Nagydíjon a 17. helyről lódult neki a futamnak, és szintén győztesként ünnepelhetett a végén. Alain Prosttal az történt az 1982-es Dél-Afrikai Nagydíjon, hogy egy defekt miatt kellett feladja a vezető helyet és kereket cserélnie – ami akkoriban egyenlő volt a verseny elbukásával. Ám ő másképp gondolta, és a friss gumikon az utolsó helyről visszatornázta magát az élre, és nyert. Máig legszebb győzelmeként emlegeti ezt az elsőségét.

Mert hát győzött, és erre megy ki a játék.

Máig rekord: 1983-ban Long Beachben John Watson a 22. helyről rajtolva nyert

Hamilton Silverstone-ban nem tudott nyerni, és a már-már szokásos módon eljátszotta a durcás kisfiút. Tény, senki nem örül annak, ha pole-ból elrontja a rajtot, ráadásul a harmadik kanyarban ki is pöccintik a pályáról, hogy sereghatóként iramodjon a többiek után. Ugyanakkor örülhetett annak, hogy nem esett ki, nem sérült meg a Mercedes, és bemutathatott egy olyan felzárkózást, ami tán a futam legemlékezetesebb teljesítménye volt. Ráadásul azért volt némi szerencséje is a két Safety Car-ral, különben nem nagyon moccant volna előrébb a 4. helyről, így pedig 2. lett, ami simán megtörténhetett volna a kipördülése nélkül is, elvégre előre féltek a Ferrari félelmetes rajtjától.

Räikkönen kipördíti Hamiltont a 3. kanyartban - jöhetett a nagy felzárkózás

Kimi nem vacakolt sokat, elismerte, hogy hibázott és jogos volt a 10 mp-es büntetése, ehhez képest ő is odaért a dobogóra. Hamilton mentségére legyen mondva, végül is minden furcsálható tettét megmagyarázta. Azt, hogy először nem ment oda nyilatkozni – arra hivatkozott, hogy teljesen kikészült a 1000%-os teljesítménytől, és szinte levegőért kapkodott, ezért nem tudott nyilatkozni. Akár még hihető is – kérdés, ha nyert volna, akkor is így tett-e volna.

Az, hogy ő is, aztán meg Lauda és később James Allison (ex-Ferrari főkonstruktőr) azzal jöttek, hogy a ferrarisok szánt szándékkal intézik el a Merciseket a rajt után (utalva a Le Castellet-i Vettel-Bottas ütközésre) elég nevetséges és ostoba vádaskodás. Főképp itt, Silverstone-ban, ahol szélvészgyors kanyarok követik egymást, hát semmi garancia nincs arra, hogy egy „taktikai” ütközés nem fordítva sül el, vagy köt ki mindkét kocsi a gumifalban. Hamilton e téren bölcsebb lett egy nappal később, amikor elismerte, hogy az adrenalin hatása alatt mindenki mond néha hülyeségeket, ami aztán megbán. „Semmi bajom nincs Kimivel!”, hangoztatta, és ez így is van jól.

Sok piros ruhás ember között a helyis hős, fáradtan és kissé elkeseredetten

Mindent egybevéve, csak azt akartam leszögezni: a 2018-as Brit Nagydíj olyan volt, amilyennek egy „rendes” F1-es futamnak lennie kell, ahol voltaképp mindenki a maximumot nyújtotta, és még örülhet is az eredményének – kivéve tán szegény Bottast. De majd tán eljön az ő napja is.

Jubileumi az idei F1-es Brit Nagydíj, ugyanis 1948-ban rendeztek itt első ízben futamot, már az új formula kiírása alapján. Aztán 1950-ben az első hivatalos Forma-1-es világbajnoki versenyre is itt került sor május 13-án.

Home of the British Motorsport – hirdeti Silverstone szlogenje, amivel annak ellenére nehéz lenne vitatkozni, hogy nyilván 1948 előtt is voltak (Brooklandsben és Donningtonban), ám a F1 létrejötte óta valóban a northamtoni pályán rendezték a legtöbbször a Brit Nagydíjat.

A volt Royal Air Force reptéren egyébként a legelső évben, vagyis 1948-ban még úgy tudtak versenyezni, hogy a Hadügyminisztérium külön engedélyére volt hozzá szükség, mivel három évvel a II. Világháború után még aktívan használták harci repülőtérként is.

Az első versenyen ezt a furcsa pályavariációt használták 1948-ban

Ezen az októberi napon szép mezőny gyűlt össze, Maseratik, Talbot-k, ERA-k (English Racing Automobiles) és egy Alfa Romeo képviseletével, majd ahogy az a leendő F1-es bajnokság első éveiben is jellemző volt, az olasz autók taroltak. A pole-t Louis Chiron még egy Talbot-val szerezte meg, de az első két helyen Luigi Villoresi és Alberto Ascari már Maseratival végzett, igaz, hogy a hazaiak örömére egy ERA végzett 3-ként, egy bizonyos Bob Gerarddal a kormányánál. Tipikusan vegyes mezőny volt ez: sok, már a háború előtt is vitézkedő pilótával, mint maga Chiron vagy Villoresi, azt Graffenried, Étancelin vagy Bira herceg, de már itt voltak a jelen és jövő nagyságai: elsősorban Ascari, de Salvadori és Parnell is.

A legelső Forma-1-es futam: Farina nyeri egy Alfa Romeóval

Aztán jött a Forma-1 történetének nyitófutama VI. György király jelenlétében – és Silverstone annak ellenére máig megmaradt a versenynaptárban, hogy az 1960-as, 1970-es években Brands Hatch-csel kellett osztoznia a futamon, majd Bernie Ecclestone angol létére azzal fenyegette a pálya tulajdonosait a 2000-es évek elejétől fogva, ha nem modernizálnak, nem fejlesztik a pálya környéki infrastruktúrát, elbúcsúzhatnak a Grand Prix-től.

Lényeg a lényeg, hogy Silverstone megérte a 70. születésnapját. Ha visszatekintünk az itteni nagy F1-es futamokra, és végén kezdjük, egy név ugrik a szemünk elé: Lewis Hamiltoné. A négyszeres nyert az utóbbi 4 évben, plusz 2008-ban is, vagyis ötszörös győztes – de ezzel nem egyedül csúcstartó, mivel Alain Prost is ugyanannyiszor nyert itt 1983 ás 1993 között.

Érdekes egyébként, hogy a hazai pilóták milyen jól teljesítettek a pályán: Jim Clark és Nigel Mansell 3-szor, Jackie Stewart és David Coulthard 2-szer, Peter Collins, James Hunt, John Watson, Damon Hill és Johnny Herbert pedig 1-1-szer nyert itt, no meg Hamilton, mint mondtuk, 5-ször.

Floiran Gonzalezt éltetik, akik először nyert F1 nagydíjon egy Ferrarival

Történelmi futam volt rögtön a második hivatalos F1-es Grand Prix 1951-ben, ugyanis a Scuderia Ferrari itt szerezte meg első győzelmét az argentin Froilan Gonzalezzel a volán mögött, és különös módon a Pampák Bikája ismételni is tudott, mivel az 1954-es futamon is ő lett az első. Enzo Ferrari ekkor, az első siker hírére mondta, hogy „Most öltem meg az anyámat”, amivel az Alfák legyőzésére célzott. De itt nyert először Frank Williams is 1979-ben, tíz évnyu küszködés után érve révbe, a veterán Clay Regazzoninak köszönhetően. Ahogy mesélte:

- Aznap, amikor már elcsöndesedett a paddock, csak ültünk a tábori székeken egy kis pezsgő mellett, néztük a naplamentét és nem akaródzott ott hagyni a pályát, ennek feledhetetlen napnak a helyszínét!

Clay Regazzoni megszerzi a Williams első győzelmét 1979-ben

Különös véleltlen, hogy 1997-ben a csapat ugyanitt ünneplehette a 100. GP-sikerét (Jacques Villeneuve nyert) - elképzelhető, milyen érzésekkel készülődnek idén a Brit Nagydíjra...

Silverstone másik érdekessége, hogy az évtizedek során lassan a F1 „Szilikon-völgyévé” nőtte ki a magát. A pálya közvetlen szomszédságában van a brit csapatok fellegvára, de még a papíron nem angol istállók (Red Bull, Mercedes) is székelnek voltaképp, az osztrákok Milton Keynes-ben, a Mercedes pedig Brackley-ben. De a pályához legközelebb a volt Jordan, ma Force India lakik, konkrétan a főbejárattal szemben, a címük is ez: Silverstone. A szomszédságban van a Renault angliai bázisa Enstone-ban, és igazából nincs messze a Williams sem Grove-ban.

Egyszóval, 70 év az 70 év – komoly múlt, van mire emlékezni, és persze bizakodni, hogy még sokáig tart.

Lewis Hamilton ötszörös Brit Nagydíj-győztes - 2018-ban jön a hatodik?

Az osztrákoknak kitüntetett helyük van a Forma-1 történetében, ez tény. De vajon hogy szerepeltek a pilóták és a csapatok a korábbi hazai versenyeken, aminek csúcspontja Max Verstappen győzelme volt a 2018-as Osztrák Nagydíjon?

Mateschitz, Horner, Marko és Verstappen diadalmámorban

Az első futamra még a zeltwegi reptéren kerül sor 1964-ben, de már ezen is volt helyi résztvevő: az első szezonját teljesítő Jochen Rindt egy Brabhammel a 13. indulva aztán kiesett az 58. körben.

A folytatásra hat évet kellett várni, akkorra készült el a szupergyors Österreichring, ahol Rindt már főszerepet játszott. 1970-et írtunk, és legendássá lett Lotus 72-essel Rindt addigra már zsinórban háromszor nyert (korábban még a régi, Lotus 49-cel Monacóban is győzött), és meggyőző fölénnyel vezette a bajnokságot. Ennél jobb reklám nem kellett az új pályának és futamnak, ráadásul a közeli Grazban felnőtt (amúgy német) Rindt a pole-t is megszerezte. A nagy örömünnepből azonban nem lett semmi, mivel a Lotusban dübörgő Cosworth motor már a 6. körben megadta magát – Rindt pedig három héttel később szörnyethalt Monzában.

Jochen Rindt Zeltwegen, 1970-ben - kiesett, majd három hét múlva meghalt

Sokat nem kellett várni az utánpótlásra: már a következő évben két osztrák ifjonc is ott volt a rajtrácson: Helmut Marko a 16., Niki Lauda pedig 23. helyről indulhatott, de csak Marko ért célba, a 11. helyen. Ma, 47 évvel később a Red Bull és a Mercedes irányítói – és ezúttal is Marko örülhetett jobban.

De közben azért történt egy s más.

Többek között az, hogy Marko már az 1972-es Osztrák Nagydíjon sem lehetett ott, mert öt héttel korábban, a Francia Nagydíjon egy kő, ami Ronnie Peterson Lotusának kereke alól vágódott ki, bezúzta a sisakrostélyát, és a bal szemére megvakult.

Lauda és Marko pályafutásuk kezdetén, 1972-ben...

...és bő negyven évvel később © Méhes K.

Lauda maradt a nagy reménység, ám a hazai versenyén rendre peche volt, hiába, hogy – immár a Ferrari színeiben – 1974-ben és 1975-ben is az élről indulhatott. Egészen 1984-ig kellett várni arra a derék osztrák rajongóknak, hogy végre hazai győzelem szülessen. Lauda 1979-es első visszavonulása után 1982-ben tért vissza, és a McLarennel 1984-ben ádáz csatát vívott csapattársával, Alain Prosttal a bajnoki címért. Az Österreichringen a 4. helyről rajtolt, és ravasz öreg rókához méltóan kivárt. Prost a Rindt-kanyarban kicsúszott egy olajfolton, míg Niki a kerékcserék után az élen találta magát, Nelson Piquet előtt. Ekkor jött a baj: a McLaren váltója rakoncátlankodni kezdett, jócskán vissza kellett vennie a száguldásból. Piquet, aki 1979-ben Niki csapattársa volt a Brabhamnél és sokat tanult tőle, így gondolkodott: visszavett, kíméli a kocsit, felesleges kergetnem, mert újból rákapcsolna, és a McLaren TAG úgyis jobb, mint a Brabham-BMW. Ez volt Lauda mázlija, mert valójában nem tudott volna mit kezdeni Piquet-vel, ha támadott volna! Így született meg az első hazai győzelem, ráadásul ugyanezen a versenyen a következő generáció két képviselője is ott volt már, minta csak átvennék a stafétabotot.

Lauda debütálása után 13 évvel, 1984-ben tudta megnyerni hazája nagydíját

Gerhard Berger egy ATS-szel, Jo Gartner pedig egy Osellában debütált. Más kérdés, hogy szegény Gartner két év múlva Le Mans-ban meghalt, Berger pedig a következő három évben nem tudott közel kerülni a győzelemhez, noha ’86-ban a 2. helyről rajtolt. Aztán pedig 10 év szünet következett az Osztrák Nagydíj történetében, és amikor 1997-ben megint lett futam Stájerországban, Berger már az utolsó évét húzta, felettébb szerény teljesítményt nyújtva. Berger utódja, Alexander Wurz, aki ma az ORF csatorna szakkommentátora, végképp nem került olyan helyzetbe, hogy nyerjen – sem otthon, sem másutt…

Berger az 1997-es Osztrák Nagydíjon, egyben visszavonulása évében © Méhes K.

2003 után megint 11 évet kellett várni rá, hogy – köszönhetően Dietrich Mateschitznek Red Bull-főnöknek – ismét legyen verseny, immár a Red Bull Ringen. És immár a Red Bull Racing részvételével, ami akkorra már négyszeres bajnokcsapat volt, dr. Helmut Marko főtanácsadó bábáskodása mellett.

Ám 2014-ben kezdődött a Mercedes szárnyalása is, és egészen az idei futamig csak az Ezüstnyilak nyertek a Red Bull Ringen, ami az osztrákoknak azért nem fájt annyira, mert Mercit is két honfitársuk, Toto Wolff és Niki Lauda irányítja. Erre mondhatjuk, hogy így könnyű…

Dietrich Mateschitz - amikor 2014-ben újból lett Osztrák Nagydíj, "Danke, Didi!" feliratok díszlettek még a szalmabálákon is © Méhes K.

Viszont ami idén július 1-én történt, az mégis hab volt a tortán. A két Ezüstnyíl elhullása után Max Verstappen győzött, vagyis egy Red Bull ért fel a csúcsra a Red Bull hazájában. Az egyébként szinte rejtőzködő életet élő Dietrich Mateschitz ez alkalomból szívesen fotózkodott a győztes csapattal, és a kőkemény dr. Marko a szemtanúk szerint titokban elmorzsolt egy könnycseppet a dobogó alatt állva.

Ezek után ki mondaná, hogy a Forma-1 érzelemmentes?

Osztrák legendák egymás között 2014-ben a vadonatúj Red Bull Rinden: Lauda, Berger és Marko © Red Bull