f1classic

Minden egybe esett: a Magyar Nagydíj szerdáján meghalt Sergio Marchionne, az alig pár nappal korábban lemondott Ferrari-elnök, majd a F1-es csapat nyolc napon belül második csúnya vereségét szenvedte el a Mercedestől. Aztán jött a nyári szünet – de csak látszólag van csönd.

Hiába a leggyorsabb autó a SF71H, buta hibák sora miatt egyre nagyobb a hátárányuk a Mercedesszel szemben © Méhes K.

Marchionne a közel négy év alatt, amíg a Ferrari elnöke is volt, kemény és komoly ötletekkel előálló vezetőként vívott ki magának elismerést. Nagyban gondolkodott, amit mi sem jelez jobban, mint hogy lehetett tudni, hogy folyamatosan előre tekintett. A FIAT Chrysler mellé be akart rántani még egy társcéget, és a hírek szerint ez nem más volt, mint a Hyundai – ha ez az üzlet létrejött volna (és még létrejöhet), akkor ez a konglomerátum is lenne akkora, mint a Toyota, a Volkswagen és a Renault-Nissan-Mitsubishi. Jellemző Marchionne súlyára, hogy már lemondása hírére is mintegy 15 százalékot estek a részvények.

Arrivabene már élvezte Marchionne bizalmát © Méhes K.

Utódja, Louis Camilleri úgy jön a Ferrari élére (vigyázat – csak a Ferrariéra!), hogy előtte sosem vezetett autógyárat, ellenben egy olyan világcég igazgatója volt, mint a Philip Morris, amely vállalat koránt sem mellesleg a Ferrari F1-es csapatának legfőbb szponzora. A garázsában minden esetre ott díszeleg pár Ferrari, úgyhogy ne aggódjanak az érdekeltek. Ugyanis több szempontból sem mindegy az elnök személye, karizmája. Enzo Ferrari óta íratlan szabály, hogy a Ferrari első embere olyan figura kell(ene) legyen, akire a Ferrari-tulajdonosok és –vevők felnézhetnek, afféle útmutatóként tekinthetnek rá. Luca di Montezemolo mindenképp ilyen formátumú vezető volt, míg a boldogult Marchionnéről ez azért nem volt egyértelműen kijelenthető. Tény, hogy az egész konszern elnökeként figyelmének csak egy szelete esett a Ferrarira, ugyanakkor ötletei, víziói – például a Forma-1-es csapatot tekintve – nem mindenkinek tetszettek.

Camilleri a Philip Morris vezéreként természetesen jól ismeri a Ferrari F1-es csapatát

Például azt már lehetett tudni, hogy megrendült a bizalma Maurizio Arrivabenében, és terve szerint Mattia Binotto lett volna a csapatfőnök, míg technikai igazgatóként a mindössze 41 éves Laurent Mekies érkezett volna, aki 15 éve még Baumgartner Zsolt versenymérnöke volt a Minardinál, de aztán a FIA egyik fő technikai ellenőreként dolgozott hosszú évekig. Marchionne távoztával ebből valószínűleg csak Mekies szerződtetése válik valóra, hiszen Arrivabene Camilleri beosztottja volt a Philip Morrisnál, és nem csak szakmailag, de a mai napig emberileg is jól kijönnek egymással.

Kimi Räikkönen lehet, hogy 40 évesen is a Ferrari pilótája lesz © Méhes K.

Mindez új fényt vet a 2019-es pilótafelállásra is. Arrivabene mindig is nagy Kimi-rajongó volt, ami Marchionnéról nem volt elmondható, ezért is kezdte előkészíteni a cserét, vagyis a szuperül teljesítő Charles Leclerc szerződtetését a veterán finn helyére. Most sokkal inkább valószínű, hogy a Räikkönen marad, elvégre Vettelnek is ez a legmegfelelőbb, Kimi pedig ezért a pénzért, amit Maranellóban kasszíroz (12 millió euró) lenyel bármit, mert tudja, máshol már szóba sem állnának vele.

A Camillierit ismerők azt valószínűsítik, hogy a Forma-1-es csapaton belül nem sok változtatást hoz az elnöksége, legalábbis nem az idén.

2007 óta vár a Ferrari az újabb bajnoki címre - összejön-e az idén? © Méhes K.

Lewis Hamilton már nem csak pokoli gyors, de nagyon megbízható is. Annyit ad ki magából és a Mercedesből, amennyit kell. Ez most elég volt a hatodik hungaroringi győzelméhez.

A nagy melegben duplán jól esett a locsolkodás © Méhes K.

Tény, hogy a szombati zápor a kezére játszott, mert addig a szabadedzéseken és a Q1-ben, Q2-ben is erősebb volt a Ferrari. Ám jött az eső, majd távozott, és a végén az állt a pole-ban, aki a felszáradó pályán utoljára tette meg gyors körét – és ez a Hamilton-Bottas páros volt. Ez volt a Ferrari számára első arcul csapás, elvégre azt azért lehet tudni, hogy a magyar pályán előzni nem épp könnyű.

A verseny napja aztán maga lett a pokol. 35 fok, de ez persze nem tántorította el a nézőket attól, hogy ömöljenek a mogyoródi dombokra. Fizikailag lehetett érezni, hogy nagyon sokan vagyunk, mert amikor átsétáltam a SuperGold tribün mögötti részre, ott gyakorlatilag alig lehetett moccanni: nagyon izzadt, ám nagyon jókedvű embertömeg araszolt fel is alá – felteszem, legalábbis az italárusok jó boltot csináltak a hétvégén, mert itt aztán kellett hidratálni. Bezzeg Kiminek elfelejtették betenni a kocsiba a kulacsát, ez is milyen már…

Lehetett itt látni finn Mikulást, valamint felfújható kiwi madárral vonuló új-zélandi drukkert – meg kellett kérdezzem, hogy tényleg csak azért repült-e ide a Föld másik sarkából, hogy Brendon Hartley-nak integessen a tribünről, de megnyugtatott, hogy amúgy is egy közép-európai túrán vesz részt, és ha már errefelé jár, hát kiugrott ide is.

Még Hartley-rajnogóból is jutott, gumi-kiwivel © Méhes K.

  A paddock népén viszont érződött, hogy nem csak a hungaroringi hőség miatt vannak kifacsarva. Az alig valamivel több, mint egy hónap alatt lezavart 5 nagydíj (június 24-július 29 között tartották a francia, osztrák, brit, német és magyar versenyt) mindenkit kikészített, harcedzett ismerőseim mondák szemüket forgatva, hogy csak legyen vége a futamnak, és eltűnhessenek kicsit pihenni – noha még jön a teszt is!

Ezzel együtt azt érzékelem, és nem csak idén, hanem már néhány éve, hogy a Magyar Nagydíj nagy kedvenc lett. Míg korábban sok volt a sirám, hogy Hungaroring vacak, keskeny, poros, túl kanyargós, nem lehet rajta előzni, most már egyre több pilóta állítja, hogy egyik kedvenc pályája, ami igazi kihívást jelent. Például a Toro Rosso-s Pierre Gasly: - Nyertem itt Formula Renault-ban, aztán a GP2-ben is jó eredményeim voltak. Szeretem a pályát, mert nagy technikai felkészültséget igényel, és akkor tudsz rajta gyors lenni, ha eltalálod a jó ritmust!

Gasly sikerének örvend a család © Méhes K.

És be is jött neki, ugyan némiképp szintén az esőnek köszönhetően, de 6. lett az időmérőn és ezt a helyet 70 körön át meg tudta őrizni vasárnap is – tehát tényleg jó volt a ritmusa.

A Liberty Media újításai közül az egyik legtöbb vitát kiváltó intézkedés volt a rajtrács lányok kiűzetése a F1-es Paradicsomból, és jöttek helyettük a gyerekek. Úgyhogy volt is nagy izgalom, amikor az 5-8 éves gyerkőcök csoportja megérkezett, és készültek a pilóta parádéra. Az nem derült ki, mely családok csemetéi részesültek a kegyben, a tüsténkedő szülőket látva kevesen érkeztek a „vidéki Magyarországról”.  A grid girl-ügy atyamestere, Sean Bratches, aki a Liberty Media marketinges főnöke, afféle nyári Mikulásként pátyolgatta a kicsiket, nagy fotózkodásban voltak hosszú percekig.

A Liberty Media marketinges magyfőnőke a rajtrács-gyerekekkel © Méhes K.

Szokás szerint dél körül megjött a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter röviden tárgyalt Chase Carey-vel, amiről azt lehetett aztán megtudni, hogy a 2019-es futam után tényleg letolják a Hungaroring régi épületeit, és a 2020-as nagydíjra készen áll majd az új paddock. Hát bizony jó lenne, mert a megújult Spielberg vagy Le Castellet után tényleg több mint retro az 1986-ban elkészült házunk és tája – és most a retro nem épp dicsérő minősítés volt.

Megvolt a parádé, jöttek néptáncos lányok és legények, Alonsót megköszöntették 37 szülinapján, Robin Räikkönen újabb diadalmenettel vonult át a motorhome-ból a garázsba.

Alonso 37. születésnapját is a Hungaroringen ünnepelte © Méhes K.

Kezdődhetett a futam. Aminek során nem rágtunk sokat a körmünkből. Egy dolgot lehet megállapítani, amit már fentebb is jeleztem: úgy látom, hogy Lewis Hamilton lassan elér abba a pozícióba, mint valaha Stewart, Lauda vagy Prost. Tökéletesen uralja a versenyt, gyakorlatilag nem hibázik, minden helyzetből kihozza a maximumot. Jó, most kissé egyszerűbb dolga volt, mint Silverstone-ban vagy Hockenheimban, amikor nagy felzárkózások végén lett 2., illetve nyert – itt „csak” végig kellett nyomnia 70 kört. De pontosan ezt tette, minden fakszni és truváj nélkül. Minden előzetes latolgatásban elhangzott, a Mercedes maga sem kertelt, amikor azt jósolták, hogy a Ferrari és Red Bull mellett ezúttal csak a harmadik erő lesznek. Aztán tessék.

Úgy mennek nyári szünetre, hogy a britnek majdnem egy győzelemnyi előnye van pontok terén Vettellel szemben. Bízzunk benne, hogy legalább olyan izgalmas marad a bajnokság, mint eddig volt.

Hamilton első mercedes sikerét is nálunk érte el 2013-ban, ezúttal hatodszor nyert a Hungaroringen © Méhes K.  

A hétvége második napja már tényleg rutinszerűen zajlik – érdekes apróságokkal megspékelve.

33. Magyar Nagydíj, péntek, 31 fok © Méhes Károly

Péntek reggelre a Saubernél is leesett, hogy Ferrari-motort használnak, sőt, Alfa Romeo címer alatt futnak, úgyhogy gyorsan ők is fekete szalagot öltötte Marchionne elnök halála miatt; a szintén Ferrari-motoros Haas pedig kiragasztotta az elhunyt elnök arcképét az autókra.

Andrew Balfourral találkozom a Ferrari médiában egy kávéra. Az ausztrál kolléga pár éve Krakkóban él, és én meg nagyjából egy éve írogatok az általa alapított www.F1Destinations.com oldalra – hiába, a majd’ három évtizednyi tudósítói múlt azért jó valamire, nevezetesen meg lehet írni az ember emlékeit… Mindketten elmeséljük, miféle gyerekkori álmok mezejéről kerültünk be végül az F1-be, ha csak afféle pálya széléről bekiabáló tudósítóként is.

Andrew Balfourral a Ferrari media épülete előtt © A. Balfour

A paddockbéli élet egyébként tényleg ez: beszélgetés, ácsorgás, köszöngetés, futtában való néhány szóváltás – attól függően, ki mennyire „fontos” vagy sem.

A salzburgi emberemtől Orthmartól tudom meg - mert feltűnt a hockenheimi közvetítésben, hogy nem volt ott Lauda Toto Wolff mellett -, hogy Niki megjárta, mert elkapta valami fránya vírus, ami ráadásul bezavart a veseműködésébe is; ez nála tényleg nem vicc, mert már két veseátültetésen van túl (öccsétől, Floriantól és mostani feleségétől, Birgittől kapott egyet-egyet). Azt még szomorúbban hallom, hogy gyerekkorom osztrák F1-es szpíker-hőse, Heinz Prüller második stroke-ja után egy elfekvőbe került, és már csak árnyéka valahai önmagának…

A Pirelli-szerelők csócsóval küzdöttek a hőség ellen © Méhes Károly

A német sajtósok még mindig azon berzenkednek, hogy a múlt héten a jelek szerint tényleg az utolsó Német Nagydíjat rendezték. A szerződés lejárt, és Hockenheim ennyiért, illetve a megemelt licenszdíjért nem akar többé fuamot rendezni. A pályát üzemeltető cég vezetője Ecclestone-nal jól kijött, negyven éve ismerték egymást, de a Liberty Mediánál ezek a múltbéli nexusok nem sokat érnek. Bernie-vel a szokásos gentleman agreement keretében megalkudtak, hogy Hockenheim két évente elvállalja az egyébként – bármilyen hihetetlen – tuti veszteséget „termelő” nagydíj-rendezést, de tovább már ők sem akarják. Jöttek a nagy ötletek, persze, hogy vissza kellene vinni a futamot a régi Nürburgringre, a Nordschleifére, és ez a Libertynek is tetszene, ám ott olyan mérvű átalakításokat kellene végrehajtani, hogy az euró-százmilliók előteremtésén túl tisztában kell lenni azzal is, hogy a pálya nagy mértékben megváltozna, tehát nem „régi Nürburgring” lenne az sem, hanem voltaképpen új… Felvettem, hogy az állam nem áldozna-e a futamra, mire az a felelet jött, hogy ugyan már, Baden-Württemberg tartományban a zöldek uralkodnak, utálják az autóversenyt, mindenhová virágot ültetnének legszívesebben.

Ebédidőben még állítgattak a Merciken, de továbbra sem az Ezüstnyilak a leggyorsabbak © Méhes Károly

Amikor Stroll elsiett mellettünk, Surányi Gézával arról elmélkedünk, hogy a kedves papa tényleg megveszi-e a Force Indiát (Lance karácsonykor kibontja a fa alatt csomagot, majd felkiált: Nahát, egy Force India! Mindig erre vágytam!), de mire este hazaérek, már úgy áll a dolog, hogy a GP3-as Nyikita Mazepin szintén milliárdos apukája lesz a vevő. Itt jegyzem meg, hogy nekünk, magyaroknak meg csak Palvin Barbi jut F1-es szinten, aki megint Hamiltonnal díszelgett egy még csütörtöki gálán.

Pérez a Force Indiával - vajon kié lesz a csapat (és milyen néven)? © Méhes Károly

De vissza a paddockba, ahol ezúttal is nagy örömmel találkozom Bolgár Ivánnal, aki az első, 1986-os Magyar Nagydíj óta van jelen verseny-biztonsági munkatársként. Könyvet lehetne írni az emlékeiből; azt nem is kell mondani, hogy „anno” minden más volt, nem rohantak ennyire a pilóták ’86-ban, mint manapság. Nem csoda, ha több száz aláírást begyűjtött az évek alatt, amiről ezt meséli:

– Tudom, hogy a kollégáim egy kicsit meg is szólnak ezért, hogy ezért jövök ide, hogy autogramokat kérjek. Persze, ezért is, de igazából van egy tervem, még hozzá az, hogy ha majd két év múlva végképp visszavonulok, a dedikált fotókból csinálok egy nagy albumot, és elárverezem valamelyik gyerekkórház javára.

Remélem, lesz rá egy bőkezű vevő, hanem is a Stroll- vagy Mazepin-papára gondolok…

Bolgár Iván már az 1986-os Magyar Nagydíjon is ott volt © Méhes Károly

Az első szabadedzést már a szokásos gyilkos hőségben futják, és a másodikra sem enyhül a meleg, hiába, hogy eléggé beborult. Bottas jól látta tegnap, hogy a Mercedesnek gondjai lesznek a magyar pályán a Ferrari és a Red Bull ellen – ki is kaptak mindkétszer.

A célegyenes melleti fő lelátón már nálunk is kialakult a Naracssárga Szektor, vagyis itt vannak a Verstappen-hívek, akik akárhányszor Max elhúz előttük, hangos rivalgásban törnek ki. Bár a kerítésen lóg dán, sőt mexikói zászló is, Magnussen és Pérez fan-jei csöndesebben drukkoltak, legalábbis eddig.

Sebastian Vettel volt a leggyorsabb a nap végére, új körrekorddal © Méhes Károly

Megkezdtem hát a 29. Magyar Nagydíjamat. Még ma is emlékszem, hogy amikor 1990-ben először ügettem át az – akkori – Marlboro-hídon, majdnem kiugrott a szívem a helyéről. Mára persze más kicsit az izgatottsági fok, de még megvan!

Marchionne halála miatt gyászban a Ferrari © Méhes Károly

Hát megint kezdődik. Felkanyarodni az M3-as kivezető szakaszára, majd le, a 18-as táblánál. Némi útépítés zajlik, de a néhai Bernie Avenue-n szépen eljutok a MOL-kútig, ahol megkapom a pass-omat, a matricát a szélvédőre. Le a médiaparkolóba, aztán a shuttle busszal a paddock aljába.

A fotós részlegben először kérek matricát a fényképezőgépemre, és szép lassan felmászom a lépcsőkön a paddockba, aztán a sajtótoronyba. Mondom is a lányoknak a pultnál, hogy remélem, ha egyszer lesz új főépület, abban lift is lesz, mint mondjuk volt Le Castellet-ben.

Alonso McLarenjét tolják ellenőrzésre © Méhes Károly

Az érződik, hogy egy hete még Hockenheimban volt F1, mert kicsit szedett-vedett még a látvány. A Ferrarinál Sergio Marchionne halála miatt félárbocra eresztett lovacskás zászló libeg, a csapattagokon valahonnan sebtében szerzett fekete szalag, amit tűzőgéppel rögzítettek. A FIA egyébként a gyászra való tekintettel a csütörtöki sajtótájékoztató alól felmentette Räikkönent, a péntekiről pedig Arrivabenét. A kommüniké azt viszont leszögezi, ha a Ferrrari pilótái közül bárki az első három között végez a szombati időmérőn vagy a versenyen, abban az esetben részt kell venniük a sajtóeseményen.

Mindig jó előszörre végigsétálni a paddockon.

Gumikiállítás a Pirelli motorhome előtt - melyikre lesz szükség a hétvégén? © Méhes Károly

Sok az ismerős – természetesen ezúttal a magyar kollégák is Egertől Pécsig. Az MTVA-s csapattagok zizegnek, de egy ököl-köszöntésre futja mindegyikükkel. A toronyépület tövében valami épül – kíváncsian várjuk, mi lesz, igazából senki sem tud felvilágosítást adni.

A 3 órai média míting Kimi kiesésével három főre olvad: Ocon, Bottas és Sainz állja derekasan a kérdések garmadáját. A szokvány érdeklődésekre szokvány válaszok érkeznek, elvégre nem is érteni, mit várnak a tisztelt kollégák, amikor megkérdezik, hogy mi áll Ocon szerződésében – hát persze, hogy azt feleli, nem óhajtja a plénum elé tárni a részleteket. A langyosan folyó kérdés-feleleket kifejezzen feldobta Vámosi Péter kolléga felvetése, aki az 1971-es Jack Brabham Kupát idézte meg, amikor is Brands Hatchben a csapatfőnökök vívtak egy versenyt Ford Escortokkal – vajon mit szólnának a fiúk egy hasonlóhoz ma, és szerintük melyik csapatfőnök nyerne. Mindhárman rögtön megélénkültek, Sainz jelezte, hogy tényleg jó lenne egy ilyen őrült futam, sőt, a pilótáknak is jó lenne egy azonos kocsikkal futott verseny (volt ilyen 1979/80-ban, a BMW M1-esekkel futott ProCar széria). Sainz szerint Horner, míg Bottas és Ocon szerint Toto Wolff nyerne (naná, a Merci-főnök…!).

Szokás szerint Matteo Bonciani vezényli a FIA sajtótéjkoztatót © Méhes Károly

Ezek után elballagtam a Renault-hoz, ahol újfent jeleztem, hogy a készülő Szisz Ferenc-könyvhöz szükséges dokumentációkhoz való hozzáférésről jó lenne komolyan beszélni, amit a sajtófőnök Andy széles mosolyok közepette meg is ígért. A Saubernél egy Leclerc-interjú ügyében intézkedtem, kezdenek alakulni a dolgok.

A csütörtök általában csöndesen telik. Talán ezúttal még a megszokottnál is csöndesebb volt – lehet, hogy önkéntelenül a gyász árnyéka hozza?

Minden esetre pénteken már felbőgnek a motorok.

Kerékcsere-gyakorlás - ez is a csütörtöki rutin része © Méhes Károly 

Biztosan szép lett volna Lewis Hamiltonnak, ha pole-ból indulva simán nyer a Brit Nagydíjon, de az, hogy az utolsó helyről jött vissza 2-nak, valószínűleg nagyobb teljesítmény volt.

Sebastian Vettel 51. győzelmét aratta a Brit Nagydíjon

Sokszor többet elárul egy pilóta kvalitásairól az, hogy mit csinál, ha bajba kerül vagy – úgy tűnhet – reménytelenül lemarad. A Forma-1 történetében sok olyan eset volt, amikor egy-egy futamon nem is a győztes autózta a legnagyobbat, hanem valaki, aki hátulról nyomult előre. Persze, a győzelem a legnagyobb tett, és e téren is akad egy-két elképesztő teljesítmény. Az 1983-as USA-Nyugat Nagydíjon a 22. helyről indult az a John Watson egy szívómotoros McLarennel, akit majd’ két órával később győztesként intettek le – ez a máig fennálló rekord. De a most főszereplővé, illetve bűnbakká előlépett Kimi Räikkönen sem panaszkodhat, mert ő meg még 2005-ben a Japán Nagydíjon a 17. helyről lódult neki a futamnak, és szintén győztesként ünnepelhetett a végén. Alain Prosttal az történt az 1982-es Dél-Afrikai Nagydíjon, hogy egy defekt miatt kellett feladja a vezető helyet és kereket cserélnie – ami akkoriban egyenlő volt a verseny elbukásával. Ám ő másképp gondolta, és a friss gumikon az utolsó helyről visszatornázta magát az élre, és nyert. Máig legszebb győzelmeként emlegeti ezt az elsőségét.

Mert hát győzött, és erre megy ki a játék.

Máig rekord: 1983-ban Long Beachben John Watson a 22. helyről rajtolva nyert

Hamilton Silverstone-ban nem tudott nyerni, és a már-már szokásos módon eljátszotta a durcás kisfiút. Tény, senki nem örül annak, ha pole-ból elrontja a rajtot, ráadásul a harmadik kanyarban ki is pöccintik a pályáról, hogy sereghatóként iramodjon a többiek után. Ugyanakkor örülhetett annak, hogy nem esett ki, nem sérült meg a Mercedes, és bemutathatott egy olyan felzárkózást, ami tán a futam legemlékezetesebb teljesítménye volt. Ráadásul azért volt némi szerencséje is a két Safety Car-ral, különben nem nagyon moccant volna előrébb a 4. helyről, így pedig 2. lett, ami simán megtörténhetett volna a kipördülése nélkül is, elvégre előre féltek a Ferrari félelmetes rajtjától.

Räikkönen kipördíti Hamiltont a 3. kanyartban - jöhetett a nagy felzárkózás

Kimi nem vacakolt sokat, elismerte, hogy hibázott és jogos volt a 10 mp-es büntetése, ehhez képest ő is odaért a dobogóra. Hamilton mentségére legyen mondva, végül is minden furcsálható tettét megmagyarázta. Azt, hogy először nem ment oda nyilatkozni – arra hivatkozott, hogy teljesen kikészült a 1000%-os teljesítménytől, és szinte levegőért kapkodott, ezért nem tudott nyilatkozni. Akár még hihető is – kérdés, ha nyert volna, akkor is így tett-e volna.

Az, hogy ő is, aztán meg Lauda és később James Allison (ex-Ferrari főkonstruktőr) azzal jöttek, hogy a ferrarisok szánt szándékkal intézik el a Merciseket a rajt után (utalva a Le Castellet-i Vettel-Bottas ütközésre) elég nevetséges és ostoba vádaskodás. Főképp itt, Silverstone-ban, ahol szélvészgyors kanyarok követik egymást, hát semmi garancia nincs arra, hogy egy „taktikai” ütközés nem fordítva sül el, vagy köt ki mindkét kocsi a gumifalban. Hamilton e téren bölcsebb lett egy nappal később, amikor elismerte, hogy az adrenalin hatása alatt mindenki mond néha hülyeségeket, ami aztán megbán. „Semmi bajom nincs Kimivel!”, hangoztatta, és ez így is van jól.

Sok piros ruhás ember között a helyis hős, fáradtan és kissé elkeseredetten

Mindent egybevéve, csak azt akartam leszögezni: a 2018-as Brit Nagydíj olyan volt, amilyennek egy „rendes” F1-es futamnak lennie kell, ahol voltaképp mindenki a maximumot nyújtotta, és még örülhet is az eredményének – kivéve tán szegény Bottast. De majd tán eljön az ő napja is.