A Magyar Nagydíj sajtótermében szomszédom a F1-es újságírás nagy öregje, Fredrik Af Petersens volt. Naná, hogy megragadtam az alkalmat egy kis társalgásra – a múltról. A Svéd Nagydíj és a svéd pilóták múltjáról, amiről ő annak idején élőben tudósított.

 

Miután Peterson, majd Nilsson is meghalt 1978 őszén, szinte automatikus volt a Svéd Nagydíj megszűnése?

Voltaképp igen. Főleg Peterson halála volt egy hatalmas sokk az egész országnak. Addig is tudtuk, persze, hogy pilóták meghalnak a versenypályán, de hogy ő is? A Monacói és a Francia Nagydíj között lett volna az 1979-es svéd futam, ám hosszas hezitálás után úgy döntöttek, hogy túl nagy anyagi kockázat lenne, svéd pilóták nélkül. Az emberek pedig bizonyos értelemben el is fordultak a Forma-1-től, ahol ilyen szörnyűségek történnek, hogy Ronnie meghalhat.

Amikor aztán az 1980-as években Setefan Johansson szerepelt a F1-ben, nőtt a sportág iránti érdeklődés?

Nőtt, kétségtelen, de hát tudjuk, hogy Johansson, bármennyire népszerű is volt, főképp amikor a Ferrarival és a McLarennel ment, sosem volt olyan sikeres, mint Ronnie. Akkora érdeklődést biztos nem generált, ami a Svéd Nagydíjnak akár az ötletét is felvetette volna. Aztán az utóbbi években Erissson szereplése során is fellángolt a F1-es láz, de most már végképp esélytelen egy futam.

 

Mi lett Anderstorppal?

Ugye, az a pálya egy repülőtér része volt, ezért is volt viszonylag egyszerű és olcsó fenntartani, mert a reptér amúgy is működött egész évben. Fel van újítva, versenyeket is rendeznek rajta, de F1-re nem alkalmas már.

Peterson mítosza máig él, igaz?

Abszolút. Ő tényleg egy nemzeti ikon. Pár éve, amikor a Supersvéd című filmet forgattuk, természetesen megkerestük a régi csapattársakat is. Hosszas egyeztetés után Mario Andretitől a titkárnőjén keresztül kaptunk egy negyedórát. Átrepültünk az USA-ba, elkezdtük… És Mario két órán át mesélt és mesélt, nem tudta abbahagyni. Fittipaldi maga jelentkezett, hogy el akarja mondani az emlékeit. Saját pénzén átrepült Brazíliából Floridába, hogy találkozhassunk és Ronnie-ról beszéljen. Ezek azért jeleznek valamit…

 

Úgy tudom, ennek ellenére az örebroi Peterson Múzeum mégis bezárt. Hogy lehet ez?

Ez egy szomorú történet. A múzeum magánvállalkozás volt, Ronnie testvére és a régi barátai hozták létre, és a város vállalta a fenntartását. Néhány évig működött, nyilván sokan elzarándokoltak ide. De aztán új városvezetés lett, akiket láthatólag nem érdekelt a dolog, mert egyszer csak nem adtak több támogatást. A vállalkozás meg nem tudta vállalni a költségeket, ezért a múzeum sajnos bezárt.

Ezek szerint még Svédországban sem lehet mindenki próféta a saját szülővárosában… - ezt már csak én teszem hozzá szomorúan.