Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

2019 elkezdődött: az első téli teszt 

Amikor a 2018-as Forma-1-es évad végetért, elkezdődött a nagy visszaszámlálás. Nem is a 2019-es Ausztrál Nagydíjig, hanem a barcelonai téli tesztig. Ami már itt is van. Illetve itt vagyok.

Az új autókat jó részt bemutatták a múlt héten, voltaképp csak a Sauberből Alfa Romeóvá átvedlett C38-as gépről nem lehetett tudni, hogy a különös, mélybordó festés megmarad-e avagy sem. Hát hétfő reggel a garázs elé kitolt autó gyakorlatilag ugyanolyan, mint az elődje volt, még a versenyzők, Räikkönen és Giovinazzi overállján sem variáltak, mint például a McLarennél.

A 9 órakor kezdődött első tesztnak négy perc után szakadt meg először piros zászlóval: Kimi az 5. kanyarban kitette új autóját a kavicságyba...

Aztán nagyjából minden a téli tesztek megszokott menete szerint zajlott: egy kör, két kör, öt kör - majd az autók visszajöttek a garázsokba, amik elé szigorúan oda húzták a paravánt a szerelők.

Egy kicsit vissza a Sauberhez. Marc Surer egykori F1-es pilóta azt mesélte, hogy Svájcban összenépi felháborodás követte a csapat átnevezését, és bár a hátsó szárnyon ott van három nyelven az ország neve, mégis szomorúak. Ehhezt képest Josef Leoberer, aki régóta a csapat fizikoterapeutája, szinte felháborodottan utasította vissza még a kérdést is:

- Mert ne lenne ez Sauber? Az Alfa csak a főszponzor neve. Az autó Svájcban készült, svájci szakemberek munkája, a főhadiszállás is marad Hinwilben.

Ehhez képest Surer úgy tudja, a korábbi Sauber-gárdából már csak 30 százaléknyi ember maradt, a többiek Maranelloból jöttek.

Paolo Ciccarone kollégám az Automoto részéről úgy véli, érdekes lesz megfigyelni az Alfánál és Ferrarinál még inkább a két ifjú pilóta fejlődését. Szerinte Giovinazzi simán gyorsabb lesz, mint a finn, aki "élményversenyzést" űz, persze azt elég magas szinten. Viszont azt jósolta, hogy Leclerc már 3-4 verseny után egy szinten lehet Vettellel, ami okozhat némi gondot csapaton belül. Főleg ha a vb-cím a tét, már pedig ez kimondatott. Ciccarone állítja, hogy az SF90-es gép még sokkal jobb, mint az elődje volt.

Érdekes módon a finnek még mindig inkább Kimibnen bíznak, mint szegény Bottasban. Bár a mercedeses fogadkozik, nem nagyon hisznek benne, hogy Hamilton mellett és a csapatba hozott Esteban Ocon fenyegető jelenlétéről sújtva meg tudna újulni.

De hát mindez a "majd meglátjuk" kategória egyelőre.

Photos (c) K. Méhes, E. Kulcsár

0 Tovább

Méhcsípések az első Magyar Nagydíjon

Egy Forma-1-es verseny megszervezésénél elsődleges fontosságú a biztonság – és ennek részeként az egészségügyi ellátás. Dr. Nemes György főorvos kapta a feladatot, hogy az 1986-os, első Magyar Nagydíjra mindezt összehozza. Van mire visszaemlékeznie!

Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

A 85 éves dr. Nemes Györggyel első ízben szentendrei rendelésén találkoztam © Kulcsár Enikő 

Hogyan került a Forma-1-es futam közelébe?

1956-ban a Baross úti Sebészeti Klinikán voltam sebészet gyakorlaton, és a mentésben sérült ellátásban - már amennyire egy negyedévestől telik - segédkeztem. Valószínűleg ott jött meg a kedvem a traumatológiához. Végzés után Győrbe vezényeltek, de aztán a budapesti Bajcsy Kórházba Mester Endre professzor keze alatt dolgoztam, ott szakvizsgáztam sebészetből. 1962-ben kerültem az Országos Baleseti Intézetbe, ahol aztán majdnem harminc évet eltöltöttem, többek között az idegsebészeten, ortopédián is. Onnan mehettem ki két évre Angliába 1972/73-ban, ami akkor nagyon nagydolognak számított. Így persze rákényszerültem az angol, legalábbis kórházi szintű, megtanulására. Dióhéjban ennyit a múltról - és akkor most térek rá a Forma-1-re. Mindez azért bizonyult jónak az én esetemben, mert olyan embert kerestek, aki traumatológus, az autózáshoz van valami vonzalma (mindkét disszertációmat gépkocsiban való sérülésekről írtam), ráadásul az Autóklub orvosi bizottságának voltam az elnöke, tud angolul és az autóversenyzésbe is belekóstoltam. És mivel Balogh Tibor, az Autóklub elnöke volt az egész verseny főszervezője, ő lecsapott rám. Így kerültem bele a csapatba 1985 őszén.

Miképp zajlottak ezek a hetek, hónapok 1985/86 telén, tavaszán?

Nagyon feszített volt a tempó. Minden héten tartottunk egy értekezlet. Ilyen nagy projekteknél vannak olyan szabályok - az űrhajózásból származnak -, hogy úgy kell elindítani a feladatban részt vevő különböző csoportokat, hogy a végén egyszerre végezzenek. Tehát nem lehet olyan, hogy az egészségügyi blokk készen van, miközben meg a pálya sehol... Ezt Balogh Tibor nagyon ügyesen összehangolta.

Kaptam egy ránk is vonatkozó szabálykönyvet, fordításban, azt elolvastam. Sok hülyeség szerepelt benne, például emlékszem az „ürgelyuk-fúró szett”-re. Miután én Angliában dolgoztam, tudtam, hogy ez miből keletkezett, a koponyafúró- műszerkészlet „beceneve”. Vagy kell „babzsák”, állt a szövegben – ami viszont igazából a vákuum-matrac volt. Mondtam is, hogy kérem az eredeti angolt, azzal többre megyek, mert értem. Egy ilyen szövegnél a legjobb, ha orvos fordítja, mert tudja, miről van szó.

Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

Dr. Nemes György, dr. Éles Anna és a FIA legendás főorvosa, Sid Watkins prof © Viola Tamás

Mik voltak a fő feladatai?

Természetesen a pályán lévő kórház építésének tervezése, felügyelete, és a teljes egészségügyi ellátás, mentés megszervezése. És ez rengeteg kisebb-nagyobb, előre sosem látható gonddal járt. Az épület több helyiséges volt, fektetővel, kisműtővel továbbá mobil röntgent vittünk ki, vért is tároltunk – még Ecclestone is azt mondta, hogy ilyet sehol sem látott addig, nem volt szokás „ az egész funkcióra tervezett, a későbbi pályáknak mintául szolgál”. Valószínű, hogy a nagy igyekezetben még kicsit túl is mentünk a szükséges intézkedéseken. Az egész pályán csak nálunk volt légkondicionálás. Még a sajtóteremben sem, volt is miatta panaszkodás. Persze, a mi légkondink sem volt egy sima ügy, mert akkoriban ilyesmit alig lehetett kapni. Végül én jártam utána a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban. Ők leszállítottak ezeket, de akkor meg a beszereléssel adódtak gondok, mert a hungaroringi szakik közül senki sem értett hozzá, végül a Traumatológiai Intézetből jöttek ki  a műszakiak és állították be. De nagyon jó, hogy volt, mert Frank Williamsnek azon a tavaszon volt a balesete, és hozzánk hozták át naponta kétszer tornáztatni, mégiscsak kellemesebb volt a hűtött helyiségben, mint odaát, a 35 fokban.Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

Gondolom, különös körültekintést igényelt a mentés ellátása.

Azt kérték, hogy ne a hivatalos mentőszolgálatot használjuk, mert meg fognak támadni, hogy elvonunk 15 mentőkocsit és a hozzá tartozó személyzetet a lakosságtól. Így aztán elkezdtem másutt érdeklődni. Kiderült például, hogy a Csepeli Vasmű kórházának volt egy mentője, de nem egy szuper, a BM-nek volt egy Mercedese a fejesek számára, és még néhány vidéki kórházban is akadt egy- egy. Ennek ellenére nem lehetett kihagyni a Magyar Mentőszolgálatot, mert 16 mentő kellett, többek között a nézőtérre is, mind a 7 szektorba. Mindenhol volt sátorban vagy konténerben önkéntes orvos, nővér is, akiket Salgótarjántól Békéscsabáig szedtem össze, hogy ne csapoljuk meg nagyon a budapesti normál ellátást. Én jelöltem ki a mentők helyét is, hogy azért ne a kanyarral szemben álljanak, mert egy belesetnél akkor rögtön a mentőt találnák el… Mondjuk, amikor megjelentek a Nysa mentők, csendes kuncogás volt a reakció, de hát mondtam, itt nincs más, nem tudunk mit csinálni. Viszont 1987-re kérésemre dr. Bence Béla az OMSz főigazgatója segített és a pályamentők már mind Mercedesek voltak, de Watkins prof még ezekre is azt mondta viccesen, hogy egy múzeum összejönne belőlük, hiszen a többségük levetett, használt nyugati gép volt.

Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

A másik eset volt a 100 hordágyas rendelésem: lábas hordágyak, tehát feküdni is lehetett rajtuk. Van 7 szektor, mindenhová letettünk 5 hordágyat, és bent a raktárban tartottuk a többit. Arra, hogy kifogunk valami nagy balesetet, annak megvolt az elméleti esélye. Viszont: repülőbemutató volt a futam előtt, és az én fóbiám az volt, mi lesz, ha itt történik valami baj… Ha egy repülő bezuhan a nézők közé, hát ott nagy tarolás lesz. Már láttam magam előtt a Stern címlapját, hozzá a szöveggel, hogy „Kommunista országban még hordágy sincs!”. Továbbá vettem egy csomó tőrt, méghozzá azért, ha egy balesetkor véletlenül elromlik, megsérül a Forma 1-es pilóta biztonsági övét kioldó csat, akkor a személyzet egyszerűen el tudja vágni a tőrrel. A Skálába mentem el, ahol megvettem az összes létező tőrt. De mögöttem egy vadász kinézetű pasas elkezdett méltatlankodni, hogy mi ez, biztos valami tömeggyilkosságra készülök! Máig megvan egy ezekből a tőrökből.Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

Kik ellenőrizték, látták el tanácsokkal?

A verseny előtt jött egy ellenőrzés a FIA részéről. Egy francia szakértő látta a pálya mini-kórházát már a tavasszal, mert nagyon hamar állt, sokkal előbb, mint a főépület. Ez a szakértő nézte meg a háttérkórházat is, vagyis Budapesten a Traumatológiai Intézetet. Itt is volt egy kis fejtörés, mert abban az időben még nem helikopter leszálló, ha ne adj’ isten súlyos sérültet hozna a pályáról. Hát, mit lehetne tenni? A közeli Fiumiei úti temető bejárata mögött van egy nagy térség, ami erre alkalmas lett volna, de elvetettük. Belegondolok, mit szólt volna szegény sérült pilóta, ha azt veszi észre, hogy egyenesen egy temetőbe szállították… A másik opció a szemközti, akkori ügetőpálya lett. Ezzel is gond volt, mert egyrészt a lovak rettegtek a helikopter-zajtól, és lévén hétvége, itt is versenyek lettek volna. Végül is ez a változat nyert, különböző szigorú kikötésekkel, bár azt hiszem, végül is sosem használtuk az ügetőt, később pedig már a fontosabb egészségügyi intézményekben is kiépítették a biztonságos landoló helyeket.

Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

Az első versenyen, a próbának számító, júniusi Béke Barátság Kupa előtt pár nappal még nem volt – a távolról kiépített - vízhasználati engedélyünk. Olyan szerencsém volt, hogy az akkori KÖJÁL egyik vezetőjét operáltuk, és végül az ő közbenjárására kaptuk meg az engedélyt.

Vagy megtörtént az is, hogy a BM-től valamiféle főemberek be akartak települni a kórházba, mert az elég jó helyen áll. Szerencsére eszembe jutott, hogy a Vöröskeresztnek van egy rendelkezése, hogy egészségügyi intézménybe nem lehet fegyvert bevinni. Úgyhogy erre hivatkozva végül sikerült elhárítani a „vendégeskedésüket”, eltakarodtak a főépület másik felére.

Az első Magyar Nagydíjon voltaképp semmi komolyabb gond nem volt. Vagy mégis?

Csak olyan apróságok, amiknek a Forma-1-hez tényleg semmi köze nem volt. A környező szőlőkkel azért volt baj, mert augusztusban rengeteg darázs jött, és megcsípték a nézőket, akik közül sokat el kellett látni. Napszúrás is rengeteg volt. Aztán volt olyan, hogy egy Wartburg, aminek valahogy kiengedett a kézifékje, elkezdett gurulni a dombtetőről, és egy kempingező család bográcsozását letarolta, de szerencsére itt sem lett baja senkinek. De akadt olyan is, hogy egy nővérhez odament valaki azzal, hogy kellene neki „esemény” utáni tabletta, méghozzá sürgősen. Hát erre, legalábbis az első alkalommal, nem voltunk felkészülve. Azért a nővér megkérdezte az illető hölgytől, hogy itt, ahol kétszázezer ember táborozik, hol történt az „esemény”? És nyilván ott voltak a részegek, akik okoztak gondot jócskán. Összességében, napi kétszáz ilyen-olyan sérültet láttunk el, ami azért komoly művelet. Ami a pilótákat illeti, nálunk zajlott a testsúly mérése, ami megint kalamajkát jelentett, mert itthon még nem volt olyan személymérleg, ami papíron kiadja a mért súlyt. A hódmezővásárhelyi Mérleggyárral én felvettem a kapcsolatot, és néhány egyeztetés után csináltak egy „mázsát”, ami kiadta a papírt. Azt hiszem ez volt az első ilyen szerkezet Magyarországon. De a versenyzőkkel vagy csapattagokkal semmi gond nem volt, talán egyszer-kétszer valami hasmenés, kisebb sérülés.

Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

Ayrton Senna az első futamon még egy Zsigulival körbement a Hungaroringen

A hírességek közül kikkel került jó kapcsolatba?

Akivel a legjobb kapcsolatom volt, az a Senna. Ő többször is jött privát titokban tartott tesztre, és egyszer Olaszországból hívott fel, és külön megkért, hogy legyek kint a teszten. Ismertek engem, mert én is ott voltam a briefingeken. És nagyon jóba lettem Ecclestone-nal, segítettem is egy rokonának, beajánlottam a Pető Intézetbe. Ezt nagyra értékelte és respektálta, és amikor Frank Williams balesete után néhány hónappal Londonban összeült egy nemzetközi konzílium, hogy mit lehetne mégis tenni, oda engem is meghívott. Meg is érkeztem, és ahogy meghagyta, a reptérről taxival mentem a Hyde Park melletti irodájához, de nem volt nálam szinte semmi pénz. Úgyhogy szóltam a sofőrnek, várjon, mert felszaladok a viteldíjért. Ott állt Ecclestone, mondta, de jó, hogy megjöttem, mire én: szintén örülök, de kéne egy kis pénz, kifizetni a taxit. Erre benyúlt a zsebébe, és egy marék papírpénzt a markomba nyomott, hogy intézkedjek!

Dr. Nemes György 1986 Magyar Nagydíj Hungaroring mentés egészségügyi

Vizsgálat a pályán felépített kiskórházban © Viola Tamás

0 Tovább

The Man Who Got Kimi Talking

I caught up with Kari Hotakainen, the author of Kimi Räikkönen’s new authorised biography, to talk about why he decided to jump into the strange world of Formula 1 and how he got the normally taciturn World Champion to open up about his life.

Kari Hotokainen Kimi Räikkönen

Were you always an F1 fan? Kimi fan?
I’m not a F1 fan at all. Of course, I have seen some races over the years, and I know about Finland’s long history in F1, including drivers such as Keke Rosberg, Mika Häkkinen and Mika Salo. I wouldn’t say I was a fan of Kimi, but I always liked him before I got this opportunity to work with him on the book.

How is Kimi perceived in Finland?
As a quiet man who drives fast cars. A man who drinks a lot on his holidays. A man of few words, who doesn’t like giving interviews. Almost mute. These are the common views about him. His image is very narrow, because he gives so little material in his short interviews. He is perhaps the only celebrity in Finland who hasn’t given any personal interviews about his private life.

Kari Hotokainen Kimi Räikkönen

Young Kimi in 2001 as debutant driver at Sauber   © K. Méhes 

How did the idea for the book come about?
The idea was mine. I wanted to write about something else for a change. I wanted to jump into a strange world. When I first made contact with Kimi’s people, I made it clear that I knew very little about Formula 1, but something about people. My purpose was to make a book about a person in Formula 1, not Formula 1 itself.

How did you approach the writing?
I felt that I must write straight, honest lines. The person was the method. I needed to remind myself all the time that I’m writing about a living person, not about a fictional character like in most of my 36-year writing career.

How often did you meet Kimi personally? How did you find him?
I met him about seven times, in his home in Switzerland and also in his summer home in Finland. I travelled with him to Malaysia and to Barcelona for winter testing. Away from the track, he is a totally different person: very funny, talkative and with great sense of humour, often dark and dry. He is also very sensitive. I hope it comes out in the book.

Kari Hotokainen Kimi Räikkönen

Räikkönen spent half a decade at McLaren between 2002-2006   © K. Méhes

Was Kimi’s wife Minttu include into the working process?
Yes, Minttu read everything at the same time as Kimi. Minttu was very helpful and honest, too.

Kimi is famous for saying very little in interviews. Was it different with you? Any off-limits topics?
Yes, luckily. In the beginning, I was afraid of the silence, but when we built some trust between us, everything went smoothly. There were some difficult themes to cover, such as his father’s death. I let him think those things in peace. I told him not to hurry, take your time. And in the end, the words started to flow. The only thing Kimi didn’t want to discuss was his first marriage, which ended in divorce five years ago.

Kari Hotokainen Kimi Räikkönen

Kimi as a family man became even more popular then before    © E. Kulcsár

What was different about writing this book?
Everything. The subject. The non-fiction style. The interviews. And the sense of urgency. When writing fiction, you have time and don’t get asked too much about progress. But this was different. Everyone from the publishing company was asking me when I would be finished. They were excited.

How has the book been received in Finland?
Very well. I’ve spoken to many people who have only read one book in their life, and it was this one. I’m very happy about that.

Kari Hotokainen Kimi Räikkönen

An everage shopping cart in Finland in 2018 © J. Nácsa

0 Tovább

A svéd Forma-1 pokoli éve

Förbannade78 – Az a pokoli '78 – címmel készült film arról az évről, amikor néhány hónap alatt megszűnt a svéd Forma–1, ami olyannyira meghatározó volt az 1970-es években. Gunnar Nilssonról már az év elején lehetett tudni, hogy rákkal küszködik, Ronnie Peterson meghalt az Olasz Nagydíjat követő napon, az 1973 óta létező Svéd Nagydíjat törölték a versenynaptárból.

Svéd Nagydíj Gunnar Nilsson Ronnie Peterson  Anderstorp Lotus Colin Chapman 1978

1977-ben még együtt a pályán: Petersson Tyrrellben (3), Nilsson Lotusszal (6)

A rendező, Jonas Vesanto így beszélt minderről:

– Svédországban ez a generáció úgy nőtt fel, hogy a játékok polcán szinte mindenkinél ott állt egy fekete JPS-Lotus. Aztán azon rémes reggelen, nyolc évesen megtudtam, hogy Ronnie meghalt. Micsoda? Hiszen csak a lábát törte! És két hónappal később Nilsson is halott volt. Az egész hihetetlen volt. Abban az évben adta először élőben a svéd tévé a futamokat, nyáron egész ország Forma–1-es lázban égett, azt vártuk, hogy Peterson világbajnok lesz. Már az keserű csalódás volt, hogy kiderült, csupán No.2. pilóta a Lotusnál. De aztán jött a tragédia. Emlékszem, voltak olyan politikai hangok is, amik azt sürgették, hogy nálunk be kell tiltani az autósportot... Azért kezdtem el forgatni a Förbannade78-at, hogy megtudjam, mit is jelentett Peterson és Nilsson az embereknek. Keresztbe-kasul utaztam az országban, interjúkat készítettem. És azt láttam, hogy erre a két versenyzőre felnéztek. Igaz, el voltunk kényeztetve: Björn Borg zsinórban nyerte a wimbledoni bajnokságokat, Ingemar Stenmark a síben bizonyult verhetetlennek, az ABBA a csúcson volt, de mégis, a Peterson-Nilsson páros külön helyet foglalt és foglal el a svédek szívében!

 

Svéd Nagydíj Gunnar Nilsson Ronnie Peterson  Anderstorp Lotus Colin Chapman 1978

Milyen érdekes, hogy Nilsson egyetlen győzelmekor (1977, Belga Nagydíj - Zolder), Petersson is ott állt a dobogón 3-ként 

Mi is történt, nézzük kronologikusan.

1977-ben Gunnar Nilsson a Colin Chapman vezette Lotus csapatnál második szezonját teljesítette, és megszerezte első győzelmét Belgiumban. Az ázsiója felszökött, és már meg is egyezett egy újonnan alakult csapattal, az Arrowsszal, hogy átmegy hozzájuk első számú pilótának. Amiből nem lett semmi: a télen Nilssonnál rákot állapítottak meg, és ettől fogva gyakorlatilag a londoni Charing Cross Kórház rákosztályán töltötte az idejét. Az 1978-ban még ugyan megjelent egy-egy futamon, a kemoterápia miatt immár teljesen kopaszon, ám természetesen bízott a gyógyulásában.

Furcsa gondolat, hogy mi történt volna Monzában, ha abban az Arrowsban nem Patrese, hanem Nilsson ül – ugyanúgy előre nyomult volna-e Rastelli bíró korai rajtjelére, és neki ütközött volna-e Peterson Lotusának?

 

Svéd Nagydíj Gunnar Nilsson Ronnie Peterson  Anderstorp Lotus Colin Chapman 1978

Együtt a pályán 1978-ban, de mennyire másképp. A nagybeteg Nilsson már csak egy-egy futamra látogathatott el

De persze ilyen kérdés nincs is...

Nilsson a kórházi tartózkodása során nagyon szoros, baráti kapcsolatba került a kórház orvosgárdájával, a teljes személyzettel. Tisztában volt vele, hogy az egészségügyisek milyen ádáz harcot vívnak a kór ellen, sok esetben milyen nehéz körülmények között; különösen megrázta a beteg gyerekek sorsa, akiket alig néhány évesen ragadott magával a rák. Ezért döntött úgy, hogy létre hozza Gunnar Nilsson Rák Alapítványt (www.cancerstiftelsen.se), ami mára komoly szervezetté nőtte ki magát: különböző programokat, fiatal rákkutatókat támogat több millió svéd korona értékben.

De amilyen a sors, a két F1-es pilóta közül nem ő halt meg előbb.

 

Svéd Nagydíj Gunnar Nilsson Ronnie Peterson  Anderstorp Lotus Colin Chapman 1978

Gunnar Nilsson és Ronnie Petersson, az 1970-es évek svéd ászai 

A végstádiumban lévő Nilsson volt az, aki ott kellett gyalogoljon barátja, Ronnie Peterson koporsója mögött. A boncolás után, szeptember 13-án repült el Chapman fekete privátgépe Ronnie holttestével Svédországba, a szülőhelyére, Örebroba. A temetésre szeptember 15-én került sor, a koporsót John Watson, Emerson Fittipaldi, James Hunt, Niki Lauda, Jody Scheckter és Ake Strandberg vitte, mögöttük Nilsson.

 

Svéd Nagydíj Gunnar Nilsson Ronnie Peterson  Anderstorp Lotus Colin Chapman 1978

Petersson temetés Örebroban - Nilsson még ott tudott lenni...

Az a Nilsson, akinek még két hónapja volt hátra: november 20-án hunyt el Londonban.

Svédország egy csapásra Forma–1-es pilóta nélkül maradt.

A Svéd Nagydíj sorsa is megpecsételődött ezzel. Az anderstorpi pályán csak öt éve, 1973-tól rendeztek futamokat, tehát pilótáik fénykorában, ám egyikük sem tudott odahaza nyerni. 1979-től pedig versenyük sem volt több: sem érdeklődés, sem pénz nem volt már ekkor Svédországban a Forma–1-re. Csak a gyász maradt, és az emlékezés.

Förbannade – a svédeknek tényleg pokoli év volt az az 1978-as...

0 Tovább

Meghalt a F1 plébánosa

Don Sergio Mantovani 92 éves korában megtért Teremtőjéhez. A F1-es versenyzők plébánosának is nevezett Don Sergio életét ugyan elsősorban Istennek szentelte, de utána a pilóták következtek.

Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Aki előtt még Niki Lauda is örömmel megemelte a sapkáját © MÉHES K.

Ahogy a földön mindenféle szerzetnek van valamilyen szentje, aki kezét felé nyújtja, még ha nem is látszik, Sergio Mantovanit az autóversenyzők papjának hívták, és ez elég is volt, nem kellett hozzá szent legyen. Épp elég jel volt az, hogy ugyanezzel a névvel létezett egy pilóta is, aki amolyan úrvezetőként rajthoz állt néhány nagydíjon az ötvenes években, igaz, minden különösebb siker nélkül. Aztán egy balesetben, az 1955-ös Valentino Nagydíjon elvesztette az egyik lábát, de legalább életben maradt, és ez akkoriban már önmagában eredménynek számított. Ahogy a nagy Fangio mondta az 1958-as monzai futam végeztével: - Jó kis verseny volt, senki sem halt meg.
A mi Don Sergionk 1953-ban öltözött be, és mint aki Isten szolgálatát egy különös területen vélte elmélyíteni, mind több időt töltött szülővárosának, Modenának egyik büszkeségénél, a Maserati cégnél. Az olaszok istenes népek, ki ne örült volna egy eleven őrangyalnak: szerelőtől versenyzőig mindenki szívesen látta. A korszak nagyjaival, Jean Behrával, Juan Manuel Fangióval és Stirling Moss-szal is baráti viszonyba került.

Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Don Sergio imáiból sosem felejtette ki a versenyzőket - de ennél többet is tett értük

Mintha csak elöljárói is jó szemmel nézték volna a versenyzők papjának ténykedését, 1959-ben kinevezték a Szent Katalin plébánia élére, ami ott állt a Viale Ciro Menotti melletti hídnál, egy kőhajításnyira a Maserati-főhadiszállástól. 
A padre különösen jóban lett a francia Jean Behrával, akivel mély beszélgetésekbe bonyolódtak, többek között arról, vajon mi marad egy autóversenyző után, ha meghal. Behra – aki egyik fülét már elvesztette egy írországi futamon – komolyan hitt benne, hogy az autóversenyzők nem gazdag playboyok, se nem veszélyt kereső félőrültek, akiknek a közvélemény gyakran hiszi őket. Elhivatott, intelligens, átlagos felüli reflexekkel rendelkező férfiakról van szó, mondogatta, máskülönben nem lennének képesek egy 200 kilométeres sebességgel száguldó versenygépet uralni. Aztán egy ízben, a modenai autodromo boxfalán ücsörögve Behra különös módon arról kezdett el beszélni, hogy milyen fontos a gyerekek nevelése, főképp kicsi korban.
– Építsen egy szép nagy, világos óvodát a gyerekeknek, atyám. Ebben az életkorban hadd legyen még öröm az élet a számukra, lesz még elég sötét nap az életükben később – filozofált a francia, és mintha csak saját sorsát vizionálta volna: egy héttel később a berlini AVUS-on Porschéjával karambolozott, egy villanyoszlopnak ütközve szörnyet halt.Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Don Sergio szívesen emlékezett Enzo Ferrarira, akinek jó barátjának tudhatta magát

Mint kiderült, Behra nem a levegőbe beszélt, amikor az óvodalapításról ábrándozott. Egy csekély összegett hagyott Don Sergiora, majd amikor mindez a nyilvánosság elé került, több pilóta és csapattulajdonos is hozzájárult a nemes cél megvalósításához. Az óvoda megépülhetett, és az első csoportot, amit elindítottak benne, természetesen Behráról nevezték el. A második egy, a helybéli Junior Formulaban időközben (1960 októberében) halálát lelt Giuseppe Farandáról kapta a nevét, míg a harmadik csoport Eugenio Castellotti nevét vette fel, aki 1957-ben hunyt el a modenai pályán, egy Ferrari tesztelése közben. Sajnos, mire az óvoda teljesen elkészült, Monzában meghalt Wolfgang von Trips is, aki még ott volt az alapkő letételekor – az ő nevét kapta a negyedik a csoport. Egész Modenában ez volt akkoriban a legmodernebb gyermekintézmény: nagy, világos terekkel, kápolnával, terasszal, kerttel és sok szép játékkal. 1961 december 3-án avatták fel, a már visszavonult Juan Manuel Fangio vágta át a szalagot. Jelen voltak Faranda szülei, Castellotti édesanyja, Behra özvegye, és tiszteletét tette a Maserati részéről Omer Orsi és a Serenissima csapat alapítója, Volpi herceg is. Ott álltak az első kis óvódások, frissen vasalt köténykéjükben és masnijaikkal, míg a modenai püspök megható beszédet mondott:
– Legyenek ezek a gyerekek a már elhunyt autóversenyzők őrző angyalkái, és főképp azoké, akik még élnek, és a pályákon köröznek a jövőben is!Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Don Sergio a versenyzők emlékműve előtt

Don Sergio azonban nem elégedett meg ennyivel. Továbbra is áldozatos istápolója volt az örök versenypályákra távozott pilóták emlékének, így aztán az intézmény falán egyre több emlékfelirat sorakozott az évek múltával. A lista csak nőttön nőtt... Bonetto, Marimon, Ascari, Castellotti, de Portago, Sighinolfi, Musso, Collins, Hawthorn, Schell, Faranda, Cabianca, Crivellari, von Trips, Rodriguez. 
Egész falak teltek meg nevekkel és emléksorokkal. De jöttek tovább a többiek: Bandini, Clark, Scarfiotti, Courage, McLaren, Rindt és Giunti....
Don Sergio pedig, amellett, hogy továbbra is elengedhetetlen szereplője volt az olasz futamoknak, fáradhatatlanul dolgozott – a szó minden értelmében vehető módon – emlék-művén: az iskolává felfejlődő intézmény kertjében 1971-ben elkészült a modenai szobrász, Marino Quartieri szobra, a 6 méter magas Ara-emlékmű. Egy versenykocsiból kinövő óriási szárny szökik az ég felé, ami egy hatalmas talapzaton áll: ide vannak felvésve az eltávozott versenyzők nevei, és körben mindazoknak a cégeknek, gyártóknak a szimbóluma, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak az autóversenyzéssel.Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Don Sergio az első Magyar Nagydíjon is jelen volt 1986-ban, itt épp Regazzonival társalog a Ferrari-boxban © SZ. KONCZ I.

Újabb hét évvel később, azaz 1978-ra Don Sergio elérte, hogy új plébánia épüljön fel, majd 1987-re elkészült a Casa della Gioia e del Sole, vagyis az Öröm és a Nap Háza: egy modern, minden kényelemmel ellátott szociális otthon, ahol 87 idős embert tudtak elhelyezni. Itt töltötte élete utolsó három évét a nagy Gigi Villoresi, a háború előtti, majd azt követő évek egyik legjelesebb olasz pilótája. A legújabb építkezés 1997-ben ért véget, amikor elkészült az új tornaterem, amit az 1986-ban elhunyt pilótáról, Elio de Angelisről neveztek el. És ennek a kapcsolatnak is micsoda története van! Don Sergio nem csupán a versenypályákról ismerte de Angelist, de a családdal is baráti kapcsolatba került. Fia halála után Giulio de Angelis egy különösen értékes festményt ajándékozott a Santa Caterinai plébániának, támogatandó a jó célokat. Ám 15 nappal később a dúsgazdag üzletembert túszul ejtették szardíniai villájában. Don Sergio azonnal „szolgálatba helyezte magát”, és közvetítőnek ajánlkozott a túszejtők és a család között. Ebben a minőségében bizonyos éjszakákon száz és száz kilométert vezetett le a leglehetetlenebb szardíniai utakon, hogy információkat adjon át az egyik és a másik félnek. Öt hónapon át ment ez az egyezkedés, míg végül mindenki beleegyezett, hogy mennyiért engedik szabadon Giulio de Angelist. Ekkor jött Don Sergio részéről az igazi hőstett: elvállalta, hogy ő marad a banditák fogságában addig, a pénz meg nem érkezik. Végül is három napon át tartották fogva, majd szabadon engedték.

Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Imolából szinte sosem hiányzott a közeli Modenában szolgáló atya © MÉHES K.

Én már úgy ismerkedtem meg vele 1993-ban, mint egy élő legendával. Először Imolában láttam: egy pap, fekete öltönyben, hajtókáján ezüst kereszttel, kezében fekete aktatáska, a nyakában a FIA-belépő. Két Ferrari-kamion között állt, mosolygott, és örült, hogy mindenki odasiet hozzá, igyekszik megszorítani a kezét. És aztán találkoztunk Monzában, aztán megint Imolában, Monzában – és így tovább. Egy idő után mi is régi ismerősként paroláztunk. Olaszul beszélt hozzám, én meg csekélyke szókincsemmel válaszolgattam. Si, si, bene..., Ungheria..., molto grazie.
Utoljára a 2016-os monacói hétvégén futottunk össze, és úgy üdvözölt, mint régi jó cimboráját, mi több, ő kérte, hogy készüljön rólunk egy közös fotó.

Isten nyugosztalja, Don Sergio!

Don Sergio Mantovani Ferrari Modena

Az utolsó találkozás Don Sergioval 2016-ban, Monte Carloban. Ő kérte a közös fotót...

0 Tovább

f1classic

blogavatar

Ami a Formula-1 történetében érdekes, különleges, lenyűgöző és drámai - All you would know about F1's past & present: stories, dramas and excitements.

Utolsó kommentek