Na, Ferrari, ez meg mi volt?

Nem tudom, mi jobb: megnyerni az év első versenyét, mint Vettel 2017/18-ban, aztán elveszteni a vb-t, vagy lebőgni Melbourne-ben, aztán abban bízni, hogy ennél csak jobb jöhet.

Ferrari Vettel Leclerc Binotto  Mercedes 2019 Melbourne

Nagyon emlékszem, hogy az első barcelonai teszten, amikor az új SF90-es Ferrarival Vettel és Leclerc is szórta a gyors köröket, rögvest két véleménycsoport alakult ki. Az első, főképp olasz kivitelben az volt, hogy zseniális az új gép, most már tényleg beletrafáltak a fiúk, Binotto kézben tartja a dolgokat, közel a diadal.

Ehhez képest voltak azok, akik csak hümmögettek, és figyelmeztettek rá, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Már a második teszthét sem úgy alakult a Scuderia számára, mint az előző, jöttek a meghibásodások, a Vettel kocsiján a felfüggesztés-törés, de ilyenkor kötelező elmondani, hogy erre való a teszt, inkább történjen gikszer, mint aztán Ausztráliában. A Mercedes is kezdett megvillanni, sőt, azt lehetett sejteni, nem is akarnak teljes fegyverzetben előlépni, majd az Albert Parkban. Olyan elemzések is napvilágot láttak, hogy két autót építettek, egyet a gyors és egyet a lassúbb pályákra, szóval minden esetre komolyan számolni kell az Ezüstnyilakkal továbbra is.

Ferrari Vettel Leclerc Binotto  Mercedes 2019 Melbourne

Számolni bizony, illetve azt számolni, mennyit vernek a többiekre.

A Ferrarira 50 másodpercet. Ami rettenetesen sok.

Egész hétvégén nem találták el a kocsi beállítását, és emiatt voltaképp esélytelenek voltak a Mercedesszel, de mint kiderült, a Red Bull Hondával szemben is. A mindig visszafogott sajtóközleményekből is mély csalódottság cseng ki, és az, hogy „Nem rossz, de igazából nem erre számítottunk” (Vettel, Binotto) beismerése a verségnek.

A nagy várakozások után több dolog is különösen fájó lehet. Egyrészt, hogy a Mercedes láthatóan beetette őket Barcelonában, Vettel sem titkolta, hogy ez a véleménye. Ami már csak azért nagyon deprimáló, mert az utóbbi két évből tudhatják, hogy Toto Wolff legénysége az év során fejleszteni és ezért fejlődni szokott – ezért is bukta el a Ferrari a bajnoki címet az elmúlt két szezonban. Most fordult a kocka, a vörösöknek kell kapaszkodni, még sokkal nagyobb nyomás alatt dolgozva. Ugyanakkor, míg az időmérőn legalább a 3. hely megvolt, a futamon ez is elúszott, mert stratégiailag is vétettek a túl korai kerékcserével, ezért került Vettel elé Verstappen, aki ellen szintén semmi esélye sem volt.

Ferrari Vettel Leclerc Binotto  Mercedes 2019 Melbourne

És mintha mindez nem lett volna elég, rögtön az első versenyen belefutottak egy nehezen megmagyarázható csapatutasításba. Leclerc láthatóan gyorsabb volt Vettelnél, de nyilván jófiúként eszébe sem jutott magától előzni, előbb megkérdezte a „tanító bácsit”, hogy szabad-e, mire azt mondták neki, hogy nem szabad, maradjon le. Utólag megint jött magyarázkodás, hogy biztonságra mentek, mind a két autót a célba akarták hozni – ám sejtésem szerint inkább az volt a dologban, a Merci-dominancia miatt totálisan frusztrált Vettelt nem akarták még azzal is hergelni, hogy a csapatba épp csak betoppant monacói a legelső versenyén előtte végez…

Ferrari Vettel Leclerc Binotto  Mercedes 2019 Melbourne

Egy 4. és egy 5. hely, 22 pont – ez lett az ausztráliai mérleg, és a sorok között olvasva nem csak egy mélységesen csalódott csapat, de mintha tanácstalanok is lennének. Binotto csak arra tudott hivatkozni, hogy „rengeteg adatott gyűjtöttünk, amiket most majd ki kell elemeznünk ahhoz, hogy visszanyerjünk versenyképességünket”.

Ami simán bekövetkezhet – és jó lenne, ha így lenne, mert egy izgalmas bajnoksághoz nagyon kellene a Ferrari. A bahreini épített pálya, akárcsak Barcelona volt, ezért Maranellóban abban bíznak, hogy mindenképp jobbak lesznek. Azt az egyet lehet tudni előre, hogy gumikból pontosan ugyanúgy választott mindkét csapat és Max Verstappen is.

Ferrari Vettel Leclerc Binotto  Mercedes 2019 Melbourne

Fotó copyright: (c) Ferrari Press

0 Tovább

Íme, az új Bottas

Azt kell mondjam, meglepetés-eredmény született a 2019-es Forma-1-es idénynyitó Ausztrál Nagydíjon. Ki gondolta volna, hogy Valtteri Bottas nem a levegőbe beszélt a tél folyamán, amikor azt jósolta, erősebben tér vissza, min valaha. És mindenkit legyőz.

Valtteri Bottas Mercedes 2019 Lewis Hamilton Toto Wolff

Holott vasárnap ez volt a helyzet. Az edzéseken Lewis Hamiltont nem lehetett elcsípni, sem az időmérőn, így meglett neki a 84. pole is, ami önmagában elképesztő - és ez most már mindig így lesz, hiszen új és új rekordot ír, ahányszor csak megszerzi az első rajtkockát. Esély van rá, hogy meglesz neki a 100...

Viszont a futamon igazából neki sem volt semmi esélye csapattársa, Bottas ellen. Az ellen a finn fiú ellen, akire olyan szánakozva tekintett az ember 2018-ban, no meg némi részvéttel a bakui defekt és a szocsi csapatsorrend után - mindkétszer a biztos győzelem csúszott ki a keze közül, vagy az utóbbi esetnél, vették el tőle. De sajnos a tény ettől még fájó tény maradt, hogy Bottas 2018-ban egyszer sem győzött. Ráadásul a két említett futamot nem számítva voltaképp pocsék évet abszolvált a világbajnok csapatban, egy olyan Mercedesszel, amelyikben Hamilton újfent magabiztosan hozta a bajnoki címet a megtáltosodott Vettel/Ferrari kombináció ellen is.

Bottas "jó finnként" nem nagyon hisztizett, de egyre jobban összepréselt szája és üvegesedő tekintete elárulta, hogy nem érzi jól magát a bőrében - és talán a csapatban sem. Nem érezte azt a fene nagy bizalmat, főleg azok után, hogy Toto Wolff nemes egyszerűséggel "szárnyegédnek" titulálta, amit aztán már hiába vont vissza sietve: ami egyszer kimondatott, az egy kicsit úgy is maradt, és igazság szerint mindenki így is gondolt Bottasra. 

Valtteri Bottas Mercedes 2019 Lewis Hamilton Toto Wolff

A szezon végén további, nem túl hízelgő, sőt, inkább fenyegető nyilatkozatok jöttek a Merci-főnökségtől, miszerint "Valtterinek ennél sokkal jobban kell teljesítenie", "Valtteri tudja, hogy perdöntő lesz számára a 2019-es szezon". És mintha ez nem lett volna elég ijesztő, a Mercedes oda hozta a csapathoz tartalékpilótának a szupertehetséges Esteban Ocont, aki hoppon maradt a Force India / Racing Point eladásakor, mert át kellett adja a helyét az új tulaj fiának, Lance Strollnak. Ezek után már-már közkeletű lett az a vélemény, hogy szegény Bottas sorsa meg van pecsételve, mert ha úgy folytatja idén is, mint tavaly (és mért is változna?), akkor Wolffék nem lesznek szívbajosak, akár az év közepén is simán le fogják cserélni Oconra, elégre ő a jövő embere, Bottas pedig elvérzett a megmérettetés során.

Valtteri Bottas Mercedes 2019 Lewis Hamilton Toto Wolff

© Enikő Kulcsár

Maga Bottas továbbra sem sem beszélt sokat, de nem lehetett nem meghallani egy-egy rövid nyilatkozatát. Hogy teljesen új módszerrel készül az új évre, minden versenynek úgy megy neki, mintha a vb-címért küzdene, kőkemény lesz és mindenkit lenyom. Ehhez még szakállat is növesztett, hogy komolyabbnak tűnjön az egész. Az ember ingatta a fejét, mosolygott, hogy na persze, hallottunk már ilyen, de hát jól van, legalább szavakban odateszi magát szegény...

Valtteri Bottas Mercedes 2019 Lewis Hamilton Toto Wolff

És akkor eljött 2019. március 17-e, és egy merőben új Bottast láttunk az Albert Park aszfaltján 58 körön át. A rajtnál az élre ugrott, egyszer sem ingott meg, nyomta, ahogy a csövön kifért, elképesztő előnyt autózva ki, amit kicsit árnyal, persze, utóbb a csapat jelentette, Hamilton W10-esének a fenéklemeze nem volt tökéletes. Amikor a mérnöke arra intette, hogy elégedjen meg a győzelemmel, Valtteri élből lehurrogta, és közölte, hogy 26 ponttal (+1 pont a leggyorsabb körért) akar távozni Melbourne-ből.

És így lett. Megcsinálta.

Ettől fogva viszont már is itt a kérdés, hogy az ausztrál sikertől megacélosodott finnt mennyire lehet majd utasítgatni a jövőben, amennyiben a Mercedes továbbra is Lewis Hamiltont tekinti No.1. pilótának. Ezt ugyan, pláne az év elején, sosem mondták ki, de hát... A címvédő kénytelen volt jó képet vágni a 2. helyhez, és tényleg nem dőlt össze emiatt a világ, elvégre Bottas nyert már 3 versenyt 2017-ben, amikor szintén Lewis lett a bajnok. Most viszont az a kérdés, hogy tényleg szabadon engedik-e versenezni Valtterit is, mint a "régi, szép" időkben Nico Rosberggel. Mert az akkor elég alaposan megkavarta a levest, még úgy is, hogy 2014-16 között a Mercinek voltaképp nem volt ellenfele.

Valtteri Bottas Mercedes 2019 Lewis Hamilton Toto Wolff

A régi latin mondást kölcsönözve: Bottas ante portas - a finn itt áll a kapu előtt. De vajon akár a vb-cím kapujában? Bahreinben újból bizonyíthat.

Fotó copyright: Mercedes F1

0 Tovább

Ricciardo: váltás, autón kívül

Amikor Daniel Ricciardo bejelentette, hogy ott hagyja a Red Bullt és átszerződik a Renault-hoz, eléggé hangosan koppantak az állak a földön. Pedig a F1 történetében jó pár alkalommal történt efféle. Hol jól sült el a dolog, hol kevésbé…

 

Daniel Ricciardo idén Kínában és Monacóban is nyert, mégis a Red Bulltól való távozás mellett döntött

Bő negyven évet ugorjunk vissza az időben. 1975 végén Emerson Fittipaldi, immár kétszeres világbajnok, mindenki megrökönyödésére ott hagyta nyerő csapatát, a McLaren, amivel ’74-ben bajnok lett, majd ’75-ben vb-ezüstérmes. És hová ment? Hát ahhoz a Copersucar csapathoz, ami a bátyja, Wilson menedzselt és a brazil cukoripar támogatott pénzzel. Végzetesen rossz döntésnek bizonyult a honfiúi lelkesedés: Emerson többé sosem nyert versenyt, és öt keserves és szégyenteljes év után 1980-ban visszavonult…

 

Emerson Fittipaldi 1976-ban ment át a McLarentől hirtelen váltással a Copersucarhoz

Egy évvel később Jody Scheckter hasonló lépésre szánta el magát. Őt a nyerőképes Tyrrelltől szintén egy vadiúj csapathoz, a Wolf Racinghez csábították el. Walter Wolf osztrák származású kanadai milliárdos fejébe vette, hogy összevásárolja az elérhető legjobb szakembereket új istállójához – pilótának Schecktert nyerte meg. Scheckter meg rögvest első versenyüket, az 1977-es Argentin Nagydíjat, úgyhogy ő bizony nagyon szerencsés kézzel választott. A bajnokságban összesen 3 győzelemmel végül 2. lett – ami tényleg nem rossz egy kezdő alakulattól.

 

Scheckter többek között Monacóban is nyerni tudott az új Wolf csapattal 1977-ben

Ugyanennek az évnek a vége felé Niki Lauda, aki megszerezte a második bajnoki címét a Ferrarinál (Schecktert megelőzve), nem óhajtott tovább sikerei színhelyén, Maranellóban maradni, és elfogadta Bernie Ecclestone ajánlatát, átigazolt a Brabhamhez. Ma Niki már így vélekedik minderről: - Akkor, abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, de visszatekintve természetesen hiba volt, mert a Ferrari sokkal jobb autót épített, mint a Brabham.

 

Lauda világbajnokként a Brabhammel 1978-ban - messze nem volt olyan sikeres, mint a Ferrarival

Alan Jones, aki 1977-ben meglepetésre megnyerte az Osztrák Nagydíjat egy Shadow-val, ami a középmezőnyhöz tartozott, ám a szezon végén egy még sokkal gyengébb alakulathoz állt át, Frank Williams akkor létrehozott csapatához. Jones és a Williams együtt fejlődtek 1978-tól szinte versenyről versenyre, hogy aztán 1980-ban már világbajnokok legyenek együtt.

Egy kicsit előre haladva: Ayrton Senna 1985-1987 között a Lotus versenyzője volt, ahol évente 2-2 futamot nyert, meg összesen 16 pole-t szerzett, úgyhogy semmi nem szólt amellett, hogy távozzon – de mégis megtette. A Honda-motororral együtt átállt a McLarenhez, ahol már első évében, 1988-ban bajnok lett, amit még két elsőség követett.

 

Ayrton Senna a Lotust hagyta ott a McLarenért - neki bejött, rögtön bajnok lett 1988-ban

Szemben vele, nagy ellenfele, Nelson Piquet világbajnokként távozott sértődötten a Williamstől, ráadásul Senna helyére, a Lotushoz. És bizony nagyon megjárta, mert nem hogy a bajnokságért nem volt harcban többé, de a Lotusnál még nyernie sem sikerült.

Alain Prost szintén sértődöttségében fordított hátat a McLarennek 1989 végén, és három vb-címmel a tarsolyában a Ferrarihoz menekült, ahol 1990-ben kis híján bajnok lett (jól járt), de 1991-ben meg olyan gyengén szerepeltek, hogy Alain sértő kijelentései miatt maga a Ferrari rakta ki a szűrét még az év vége előtt (rosszul járt).

Michael Schumacher két benettonos bajnokág után hirtelen úgy gondolta, új kihívásra vágyik, és elfogadta a Ferrari invitálását 1996-tól. Bár egészen 2000-ig tartott, míg maranellói színekben is felért a csúcsra, utána meg sem állt 5 bajnokságig, összesen 72 győzelmet szerzett vörös színben.

 

Schumacher és a Ferrari: korszakot írtak, noha csak az ötödik közös szezonjukban lettek bajnokok

Kissé hülyének nézték Lewis Hamiltont is, amikor 2012-ben a nyerőképes McLarentől egy huszárvágással a még ugyancsak botladozó Mercedes felé vette az irányt. 2013-ban még csak egyszer nyert, épp a Hungaroringen, de 2014-től aztán beindult a mercis gőzhenger, és Hamilton már három bajnoki címnél tart az Ezüstnyilaknál.

És most itt van az újabb világra szóló meglepetés. Ricciardo Red Bull-tanítványként nőtt fel, és kétségtelen, hogy egy jó autóval világbajok lehet belőle. Tény, hogy Max Verstappen mellett úgy érezhette, hogy nem ő az első számú kedvenc, vagyis nem annyira a Red Bulltól akart szabadulni, mint a holland csapattárstól. Szívesen ment volna a Ferrarihoz vagy a Mercedeshez, de mivel mindkét helyen van egy-egy sztárpilóta Vettel és Hamilton személyében, igazából nincs szükség egy Ricciardo féle kaliberre. Nem úgy a Renault-nál, ahol ugyan ott vitézkedik Nico Hülkenberg, aki viszont még dobogón sem állt soha, tehát a franciáknak nem jön rosszul egy sokszoros nagydíj-győztes. Ricciardo annyiban biztos jól választott, hogy a Renault, akárhányszor is jelent meg a F1-ben eddig, mindig nyerő autót épített előbb-utóbb. Most csak az a nagy kérdés, hogy ez már esetleg 2019-ben megtörténhet, vagy az „utóbb” tényleg utóbb jön majd…

 

Ricciardo idén még Red Bull-lal a Renault előtt. De hogyan lesz 2019-ben? 

0 Tovább

f1classic

blogavatar

Ami a Formula-1 történetében érdekes, különleges, lenyűgöző és drámai - All you would know about F1's past & present: stories, dramas and excitements.

Utolsó kommentek